Gazdasági kilátásai alapján ismét Európa beteg embereként kezdik emlegetni Németországot, ami a közép-európai régiónak sem kellemes fejlemény, hiszen a legnagyobb külgazdasági partneréről van szó. A hét végén közzétett német export-import adatok ráerősítettek az aggodalmakra. Áprilisban 1,3 milliárd eurós külkereskedelmi többletet regisztráltak, ami 1992 óta a legalacsonyabb. A német többlet hét évtizedes múltra tekinthet vissza, öt-hat éve még 25 milliárd euró környékén volt a havi értéke. Még 2021 derekán is bőven 10 milliárdon felül jártak, idén a január borzalmas, a február ígéretes volt, de jött az ukrajnai háború, és a remélt fellendülés elmaradt, sőt a külkereskedelmi többlet tavasszal szinte teljesen felszívódott.
A külkereskedelmi pozíció a belföldi össztermékben (GDP) számolt gazdasági teljesítmény egyik alapvető összetevője, tehát az elillanó többlet az utóbbiról sem jósol sok jót. Ráadásul a másik fő komponens, a háztartási fogyasztás sem mondható acélosnak. A kiskereskedelmi forgalom áprilisban éves összehasonlításban 0,4 százalékkal zsugorodott a márciusi 1,7-es visszaesés után.
Németország visszakaphatja a Merkel-éra előtt kiérdemelt „Európa beteg embere” titulust – erről a Bloomberg hírügynökség írt, kiemelve: az Európai Bizottság május közepi előrejelzései szerint az idén csak Észtországban vérszegényebbek a növekedési kilátások, mint Németországban. A helyzet azóta csak romlott. Az Európai Központi Bank immár aggódik a rekordinfláció miatt, és júliusban kamatszigorításba kezdhet, véget vetve a negatív kamatok érájának. Az embargót vetett ki az orosz olajra, és a két tényező együtt növeli a kockázatot, hogy a magas mellé Európa még recessziót is kap a nyakába.
A német gazdaság sebezhető, nem véletlen, hogy a gazdasági szereplők és az Angela Merkelt tavaly ősszel felváltó Olaf Scholz kancellár igyekeztek fékezni Európa orosz kapcsolatainak gyengítését, illetve a Washingtonból is táplált nekibuzdulást az európaiaknak is fájó büntetőintézkedések kiterjesztésére. A külkereskedelmi többlet felszívódásának – mint az energiaárak megszaladásának is – egyik oka a szankciós adok-kapok volt. Oroszország egyébként nem tartozott a németek legnagyobb kereskedelmi partnerei közé, 2021-ben a tizenharmadik volt a sorban, még Magyarország is valamivel több német terméket vásárolt, mint az oroszok, akiknek a német importja akkor 32,2 milliárd dollárra rúgott. A statisztikai hivatal (Destatis) jelentése szerint áprilisban összesen 800 millió eurót számlált a németek oroszországi exportjának értéke, 10 százalékkal kevesebbet, mint márciusban, amikor már 60 százalékkal esett a havi összeg.
Fotó: Georg Wendt / dpa Picture-Alliance via AFP
Az oroszok felé az az év első négy hónapjában a szezonálisan kiigazított adatsor szerint 22,6 százalékkal csökkent, a hatás a külkereskedelmi mérlegre azonban sokkal kisebb ahhoz képest, hogy az értéke az energiaárak felszökése miatt 59,9 százalékkal, 15,8 milliárd euróra ugrott. A teljes német export egyébként márciushoz képest 4,4, az egy évvel korábbihoz viszonyítva 12,9 százalékkal növekedett áprilisban, folytatva a kilábalást a pandémia okozta válságból, ami akár szép teljesítménynek is nevezhető lenne, ha az import eközben nem ugrott volna meg 28,1 százalékkal éves alapon.
De nem csak az orosz relációban történt átrendeződés. Németország már eddig is Kínából importált a legnagyobb értékben, és áprilisban márciushoz képest 12,3 százalékos növekedést mértek (18,4 milliárd euróra), miközben a behozatal az Egyesült Államokból 1,2 százalékkal, 6,7 milliárdra esett. Eközben az export Kínába 4,5 százalékkal, 8,7 milliárd euróra nőtt, amerikai viszonylatban pedig 7,7 százalékkal, 12,6 milliárdra. Az euró egyébként az utóbbi egy évben szinte folyamatosan gyengült a dollárral és a jüannal szemben is (csak az utóbbi hetekben volt némi visszarendeződés). A külkereskedelmi pozíciót Kínával szemben a jelek szerint ez nem javította, ahogy az orosz relációban sem.
