Májusi beszerzésimenedzser-index (BMI) adatokat közöltek szerdán a nagy közép-európai gazdaságok, és a szintén ma véglegesített euróövezeti számokhoz hasonlóan lassulást jeleznek a gazdasági aktivitásban. Ami azt illeti, a nyugatinál is rosszabb a kép, sőt a lengyelek növekedésből visszaesésbe váltottak: a BMI-jük átzuhant a stagnálást jelző 50 pontos vonalon.
Az ukrajnai háború február végi kitörése óta és az európai közepette még nagyobb figyelem irányul a növekedési mutatókra. Erre rátett még egy lapáttal az uniós állam- és kormányfők hét eleji döntése, amely idén embargó alá vonja az Európába érkező orosz olaj 90 százalékát, növelve az inflációs és recessziós félelmeket és kiújítva az Európai Központi Bank kamatpolitikáját illető bizonytalanságot.
A gazdasági aktivitás megváltozása először a havonta közölt, előretekintő alindexeket is tartalmazó BMI adatokból olvasható ki. Az eurózónában ezeket az adatokat egy-két héttel korábban közlik, mint Közép-Európában, és az ő előzetes múlt havi adataikból már kiderült, hogy az övezet aktivitása több, mint egyéves mélypontra süllyedt. A szerdán végleges adatként közölt 54,6 pontos májusi érték azonban még mindig viszonylag szép növekedést jelez.
A régiónkban szerdán jöttek ki az adatok májusra, és kiderült, hogy a növekedésben uniós sztároknak számító Lengyelország és Magyarország derekas pofont szenvedtek májusban, a már régebb óta gyengébb teljesítményt mutató Csehország pedig tovább lassult: az indexe 52,3 pont az áprilisi 54,4 után.
A magyar BMI-t más módszertannal számolják, mint a többiekét, ezért a szintek nem összehasonlíthatók, a dinamikából azonban lehet olvasni: az áprilisi 58,9-ről 51,5-re zuhant az index, ami még mindig növekedést jelent, de a fékezés látványos.
Magyarország ma erősítette meg egyébként, hogy az első negyedévben - amelynek csak utolsó hónapja telt a háború jegyében - éves alapon 8,2 százalékkal nőtt a gazdaság. Lengyelország, az keleti szárnyának legnagyobb gazdasága pedig tegnap közölte saját második becslését, amely megegyezett az előzetes, 8,5 százalékos növekedést mutató számmal.
Amennyiben a BMI indexek egy az egyben átfordíthatók lennének a GDP-re, vélhető, hogy a növekedési bajnok Lengyelország más értelemben, a teljesítményromlás mértékében ugorhat az élre a második negyedévben. A BMI-jük ugyanis a már majdnem kétéves mélypontot jelentő áprilisi 52,4 pontról 48,5-re zakkant, ami már a recessziós zóna.
Ez azért is kínos a lengyeleknek, mert a csehekkel és a románokkal fej-fej mellett és lóhosszal Magyarország előtt 14 százalék körüli havi inflációs rátákat mutatnak ki, amelyek táplálják a várakozást, hogy a varsói jegybank további erőteljes kamatemeléseket hajt végre. Ezek pedig, ha megvalósulnak, tovább szorítják még lejjebb a gazdasági teljesítményt.
Nem véletlen, hogy a gyenge BMI adat - amely csökkentheti a jegybanki kamatemelési étvágyat - visszavetette a hetek óta erősödő zlotyt: az euró ellenében a 4,583 körüli szintekről 4,591 régiójába pattant. A forint ellenében a legalább évtizedes csúcsot jelentő 87 közeli szintekről 86,5 alá vonult vissza a lengyel deviza.
Fontos háttértudnivaló annak, aki a közép-európai és az euróövezeti BMI-ket hasonlítgatná össze, hogy miközben a mi régiónkban már tavaly nyáron megkezdődött és jelentősen előrehaladt a pénzbőséget visszafogó monetáris szigorítás, az Európai Központi Bank várhatóan csak júliusban kezdi meg a maga kamatemeléseit, és még ennek a sebességét is megkérdőjelezi a Moszkva elleni friss szankciók keltette inflációs félelem. A költségvetési politika ugyanakkor Magyarországon és a lengyeleknél is növekedéstámogató volt eddig, és a lazaságát a jegybanki szigorítás ellensúlyozta.
A régiós BMI-k azt mutatják, hogy a külső kereslet meggyengülése visszavetette az exportrendeléseket, és az ukrajnai háború hatásai csapást mértek az ipari termelésre - írta jegyzetében Joseph Marlow, a Capital Economics közgazdásza. Valamelyest javulás látható a szállítási időkben és az árnyomásban, de valószínű, hogy a termelés visszaesik a következő hónapokban - tette hozzá.
