A koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett kínai korlátozások miatt tegnapig mindössze húsz orosz teherautó haladt át a múlt pénteken ünnepélyes körülmények között átadott első közúti hídon az Amur folyó felett. Az ellenkező irányú forgalom még meg sem indult, csak az avatón haladt át nyolc, nemzeti lobogóval feldíszített, elektronikai termékeket és autógumit szállító kínai kamion az orosz oldalra (szintén nyolc, állítólag környezetbarát üzemanyaggal hajtott, szójaolajat szállító orosz teherautó mellett).
Az átkelő megépítése azonban így is jól mutatja, mennyire komolyan gondolja Moszkva és Peking, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalmat a 2021-es 147 milliárd dollárról 250 milliárdossá bővítik 2024-re.
Az 1080 méter hosszú híd építése 19 milliárd rubelbe került (egy rubel 6,68 forint), és teljes kihasználtság esetén naponta 630 teherautó, 164 busz és 68 személygépkocsi, évente összesen négymillió tonna árucikk és kétmillió ember haladhat át rajta. Augusztusig ingyenes az áthajtás , számolt be tegnap az Interfax Vitalij Orlovra, az Amuri terület kormányzójára hivatkozva, utána azonban már járművenként átlagosan 8700 rubelt kell fizetni. Orlov szerint ezt az árat egészen addig fenntartják, amíg megtérül a
Az átkelő üzembe helyezése kevesebb mint harmadára csökkenti a szállítási útvonalat Blagovescsenszk és Hejho között. Előbbi kapcsolódik a Moszkvából Vlagyivosztokba vezető transzszibériai vasútvonalhoz, és repülőtere is van, ahogyan Hejho is, amelyet szintén vasút köt össze több fontos iparvárossal. Az áruk továbbszállítására kiválóan alkalmas az Amur is, amely akár százezer tonna befogadóképességű, jégtörővel felszerelt konténerhajók számára télen is hajózható.
Az orosz oldalon lévő határellenőrző ponton egyelőre napi 16 órában dolgoznak, de a forgalom növekedésével ezt a kormányzó szerint 24 órásra bővíthetik majd.
Egy hónappal korábban adtak át egy másik vasúti hidat is a két oldal között.
A két átkelő építése egyébként a kínai Egy övezet, egy út program része, amelyet Moszkva eleinte nem támogatott, ahogyan a Peking által korábban javasolt infrastruktúra-fejlesztési terveket sem, mert attól tartott, hogy túlságosan függővé válik a nagy déli szomszédtól. Moszkvának azonban nem maradt választása, emlékeztetett a CNN-nek nyilatkozva Artyem Lukin, a vlagyivosztoki egyetem nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó professzora. A közeledési folyamat a Krím félsziget 2014-es annektálása után kezdődött, az ukrajnai háború miatt hozott nyugati szankciók, a fokozódó nemzetközi elszigetelődés pedig tovább erősítette, mivel Kína maradt Moszkva kevés szövetségesének egyike.
A koronavírus ellen alkalmazott szigorú kínai zéró tolerancia ugyan egyelőre visszafogja a tervezett határ menti együttműködést, amely az áruforgalom növelése mellett új gazdasági övezetek megteremtését is magában foglalja, ez azonban csak ideiglenes. A helyi sajtó szerint
a kormányzat már utasította a blagovescsenszki diákokat, hogy szeptembertől kezdjenek kínaiul tanulni,
és abban is reménykednek, hogy az új lehetőségek segítenek a ritkán lakott régióba csábítani sokakat Oroszország más térségeiből, és a negyedmilliós Blagovescsenszk ugyanolyan modern, nyüzsgő nagyvárossá válik, mint az 1,3 millió lakosú Hejho a túlparton.
