A várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal, 1,25 százalékra emelte az alapkamatot a Bank of England (BoE) monetáris tanácsa. A BoE december óta immár ötödik alkalommal, minden egyes ülésén emelte az alapkamatot, Nagy-Britanniát ugyanis a Reuters értékelése szerint még a legtöbb fejlett ipari országnál is nagyobb mértékben fenyegeti a magas és a nullaszázalékos növekedés vagy veszélye.
A gazdaság már mutatja a lassulás jeleit, a a várt gyenge bővülés helyett 0,3 százalékkal zsugorodott áprilisban, és vészesen közel került a technikai recesszióhoz.
A helyzet pedig várhatóan tovább romlik, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) előrejelzése szerint is az Egyesült Királyságban lesz a legkisebb a jövőre a vezető ipari államok között. Így nagy bizonytalanságot okoz, vajon milyen gyorsan képes a BoE az idén szigorítani, hogy megfékezze az árak növekedését, anélkül, hogy további károkat okozna a gazdaságnak.
Az infláció negyvenéves csúcsra ugrott áprilisban. Bár a májusi adatokat csak a jövő szerdán hozzák nyilvánosságra, de az előrejelzések szerint a fogyasztói árak emelkedésének üteme éves bázison marad ezen a szinten, és a BoE számításai szerint az év folyamán meghaladja majd a tíz százalékot is – vagyis több mint ötszöröse lesz a bank kétszázalékos inflációs céljának.
A font jelenlegi gyengülése és az importköltségek – elsősorban a kőolaj és a földgáz árának – emelkedése miatt azonban az sincs kizárva, hogy ez a prognózis túl alacsonynak bizonyul majd.
A brit inflációs probléma részben az ország belföldi áramár-szabályozási mechanizmusában rejlik, amelynek következtében az áremelkedés valószínűleg tovább tart, mint máshol. Emellett Nagy-Britanniában is súlyos munkaerőhiány van, a munkaadók így kénytelenek jelentősen magasabb fizetést ajánlani, ami megint csak pörgeti az inflációt. Tovább súlyosbítja a helyzetet a brexit befejezetlen és az északír protokoll miatt ismét feszültebbé vált ügye. A vita további élesedése nagyobb kereskedelmi akadályokhoz és magasabb árakhoz vezethet. Ehhez jönnek még az ellátási láncok zavarai, amelyek világszerte érezhetők. Ágazati szervezetek szerint az élelmiszerár-infláció például a jelenlegi hét százalékról 15-re ugrik a következő hónapokban a hús, a gabona, a tejtermékek, a gyümölcsök és zöldségek drágulása miatt, és a magasabb árak akár a jövő év közepéig is maradhatnak.
