Pakisztán a világ legnagyobb teaiportőrének számít. 2021-ben több mint 600 millió dollár (228 milliárd forint) értékben vásárolt teát az ország.
Ahsan Iqbal, tervezésért, fejlesztésért és reformokért felelős miniszter szerint, ha kevesebb csésze teát kortyolnának naponta, az csökkentené Pakisztán magas importszámláit – számolt be róla a BBC.
Az ország devizatartalékai a gazdasági nehézségek közepette megcsappantak – jelenleg alig kéthavi importra elegendőek –, és az országnak sürgősen pénzre lenne szüksége.
Arra kérem a nemzetet, hogy egy-két csészével csökkentsék a napi teafogyasztást, mert kölcsönből importáljuk a teát
– intézte kérését a lakossághoz Iqbal.
A tárcavezető másik javaslata az volt, hogy a kereskedők este fél kilenc után bezárhatnák piaci standjaikat, hogy ezzel áramot takarítsanak meg.
Az elsőre meglepőnek hangzó kérés akkor hangzott el, amikor Pakisztán devizatartalékai továbbra is rohamosan csökkennek, ami nyomást gyakorol a kormányra, hogy csökkentse a magas importköltségeket és az országban tartsa a forrásokat.
A teafogyasztás csökkentésére irányuló kérés nagyon felkapott lett a közösségi médiában. Ugyanakkor sokan kételkednek abban, hogy az ország súlyos pénzügyi problémáit a népszerű koffeintartalmú ital elhagyásával meg lehetne oldani.
Pakisztán devizatartalékai februárban 16 milliárd dollárra rúgtak (6000 milliárd forint), június első hetére ez kevesebb mint 10 milliárd dollárra (3800 milliárd forint) csappant,
ami éppen elegendő az ország kéthavi importjának fedezéséhez.
A megszorítások már korábban elkezdődtek. Májusban a karacsi tisztviselők a pénzeszközök védelme érdekében korlátozták több tucat nem létfontosságú luxuscikk behozatalát. Többek között a mobiltelefonok, autók, szőnyegek, állateledelek, fagyasztott húsok importját mérsékelték.
A gazdasági válság komoly megmérettetést jelent az új pakisztáni kormány számára. Az áprilisi parlamenti választást követően ugyanis Shehbaz Sharif váltotta Imran Khant a miniszterelnöki székben. Beiktatása után Sharif azzal vádolta meg elődje kormányát, hogy rosszul kezelte a gazdaságot, amelynek helyreállítása hatalmas kihívást jelent a jövőre nézve.
A kabinete az előző héten, 47 milliárd dolláros új költségvetést mutatott be, amelynek célja, hogy meggyőzze a Nemzetközi Valutaalapot (IMF) a 6 milliárd dolláros mentőprogramjának újraindításáról.
A múlt héten ugyan a kormány több intézkedést is bejelentett, többek között az állami hivatalnokok mentesítését a szombati munkavégzés alól, és a biztonsági személyzet költségvetésének 50 százalékos csökkentését is, de ez is kevésnek bizonyulhat.
Azt, hogy a válság nem előzmények nélküli, jól mutatja, hogy a szóban forgó IMF-megállapodásról már 2019-ben elkezdődtek a tárgyalások. Akkor az volt a cél, hogy enyhítsék az alacsony devizatartalékok és az évek óta stagnáló növekedés miatt kialakult recessziót. Az egyeztetések azonban megrekedtek, miután a hitelezők megkérdőjelezték Pakisztán pénzügyeinek megbízhatóságát.
Pakisztán fizeti meg az európai gázátállástNoha az orosz gázszállítások lecserélésével az Moszkvát szeretné büntetni, a váltás első áldozata Pakisztán lehet. |
