A még Donald Trump által a kínai árukra bevezetett vámok kivezetését tervezi a Biden-adminisztráció, remélve, hogy ez segít mérsékelni a 40 éves csúcson lévő inflációt – írja a The New York Times.
A javaslatot régóta szeretnék különböző üzleti csoportok elérni és prominens közgazdászok szerint is segíthet a lépés a drágulási ütem lassításában. Ugyanakkor bár az intézkedés azonnali könnyebbséget hozhat, annak hatása csekélyebb lehet annál, mint azt egy nagy hatású tanulmány sejteti.
Biden maga is azon a véleményen van, hogy az elleni küzdelem főként a Fed feladata, mely meg is kezdte a könnyű pénzek kiszivattyúzását a gazdaságból a kamatemelések és a korábban megvásárolt kötvények piacra dobásának segítségével, ám az inflációt egyelőre ez nem lassította le. Az amerikai jegybank szerdán hozza nyilvánosságra legfrissebb kamatdöntését. A pénteken nyilvánosságra hozott ismét gyorsuló drágulási ütemről tanúskodó inflációs adat hétfőn nagyot lökött lefelé a tőzsdéken is, melyek a Fed agresszív lépésétől tartanak.
Azonban a vámok eltörlése jelentős kockázatokat is hordoz magában, így a vállalatokat arra ösztönzi, hogy hagyják ellátási láncaik jelentős részét Kínában, aláásva a Fehér Ház azon törekvéseit, mely munkahelyeket vinne vissza az Egyesült Államokba. Igaz, ez a jelenleg inkább munkaerőhiánnyal küzdő országban talán annyira nem hátrányos.
Azonban a Kínának tett engedmény támadási felületet is nyithat Biden és a demokraták ellen a novemberi kongresszusi választások előtt.
Peking egyelőre ugyanis nem teljesítette a még Trump által kötött megállapodás során tett ígéreteit az amerikai termékek vásárlásának növeléséről. A volt elnök szerint Kína gazdasági lépései jogtalan előnyhöz juttatták az ázsiai termelőket, erre voltak válaszok az általa bevezetett vámok, melyek mintegy 160 milliárd dollárnyi árút 25 százalékos, további 105 milliárd dollárnyit pedig 7,5 százalékos teherrel sújtanak. Noha Biden kritizálta ezeket a lépéseket, hatalomra jutását követően továbbra is fenntartotta azokat.
Olyan csoportok mint az ország kereskedelmi kamarája, vagy épp olyan közgazdászok, mint a Bill Clinton alatti pénzügyminiszter, Larry Summers régóta lobbiznak a korlátok eltörléséért. Utóbbi a Peterson Intézet márciusi tanulmányát idézi, mely szerint a vámok eltörlése akár 1,3 százalékot is csökkenthet az infláción, ám a kormány tisztviselői szerint ez a hatás lehet, hogy csak mintegy negyed százalék lehet.
Janet Yellen jelenlegi pénzügyminiszter kedden a Nemzeti Kiskereskedelmi Föderáció igazgatótanácsával találkozott, mely csoport régóta érvelt a vámok eltörlése mellett.
A kulcskérdés az, hogy az üzletláncok a vámok által nyert többletet átadják-e a fogyasztók részére, vagy inkább a nyereségüket növelik.
Azonban könnyen lehet, hogy nem árcsökkenést hozna a lépés, inkább csak a további emelésektől kímélné meg a fogyasztókat.
Éppen ezért a kormányon belül sincs egyetértés azzal kapcsolatban, hogy jó ötlet-e az intézkedés, így például Katherine Tai kereskedelmi megbízott, Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó vagy épp Tom Vilsack mezőgazdasági miniszter ellenzi azt, míg Yellen vagy Gina Raimondo kereskedelmi miniszter és mások támogatják a javaslatot.
