A keddi zuhanás után, szerdán reggel újra felfelé kapaszkodtak a nyersolajárak. Míg az északi-tengeri Brent hordóára 1,6 százalékkal, újfent 104 dollár fölé emelkedett, az amerikai WTI hordója 1,1 százalékkal, 100,5 dollárra drágult. Mindkét meghatározó olajfajta március óta a legnagyobb árcsökkenést szenvedte el kedden, elsősorban a recessziós félelmek miatt, ám egyéb tényezők is közrejátszottak a zuhanásban. Ezek között a dollárerősödést emelték ki az elemzőházak, a zöldhasú az euróval szemben 20 éves, egyéb főbb devizákkal szemben pedig többhavi csúcson áll. Az 1,02-os euró-dollár kurzustól már tényleg csak egy ugrás a paritás.

Oil Heads, climate activists from the Ocean Rebellion group, demonstrate outside the INEOS intergrated refinery and petrochemicals centre plant in Grangemouth, Scotland, during the COP26 UN Climate Change Conference taking place in Glasgow, on November 2, 2021. - World leaders meeting at the COP26 climate summit in Glasgow will issue a multibillion-dollar pledge to end deforestation by 2030 but that date is too distant for campaigners who want action sooner to save the planet's lungs. (Photo by Ben STANSALL / AFP)
Fotó: Ben Stansall

Emellett két további esemény is gyengítette tegnap a fekete arany árfolyamát. Kínában újra felütötte a fejét a koronavírus-járvány, megkezdődtek ismét a tömeges tesztelések, és kilátásba helyezték a potenciális területlezárásokat is, mindezzel egyszersmind kérdésessé téve a világ legnagyobb olajfelhasználójától érkező növekvő kereslet tézisét. Közben a norvég Equinor energiacégnél megindult sztrájkot az oslói kabinet hatalmi szóval állította le.

A Reuters által megkérdezett elemzők azonban továbbra is az olaj gyors ütemű drágulását várják, mivel a kínálati szűkösség fennmaradását a fenti tényezők nem teszik zárójelbe.

Merőben ellentétes véleményt fogalmazott meg viszont a Citigroup elemzőcsapata, amely szerint egy nagyobb esetén jövőre akár 65 dollárig is eshet a kőolaj jegyzése. Persze ez a fordulat csupán akkor következhet be, ha az OPEC+ vagy néhány fajsúlyos exportáló ország nem reagál időben, tehát nem kezdi el újfent a kitermelés visszafogását.

A Citi globális nyersanyagkutatási vezetője, Ed Morse egyébként hónapok óta szkeptikusan áll az olajár-emelkedéshez, júniusban egyebek közt azt mondta, hogy a nyersolaj masszívan túlértékelt, és a 70 dolláros tartományban lenne a helye.

A Goldman Sachs megint másként látja a helyzetet, Jeffrey Currie vezető elemző a szükséges beruházások elmaradása miatt főként felfelé mutató kockázatokkal számol, ezért még az idén nyáron 140 dolláros jegyzést vár, és vételi lehetőségnek tartja a szerinte átmeneti visszaesést. A JPMorgan prognózisa pedig „sztratoszferikus”, hordónkénti 380 dolláros kőolajárat is el tud képzelni, ha a jelenlegi irányzatok folytatódnak.

Nyilvánvaló, hogy Moszkva is ebben a szcenárióban érdekelt. Kedden egy orosz bíróság a Kaszpi Csővezeték Konzorciumot (CPC), amely a világ egyik legnagyobb vezetékén keresztül szállítja a kazah olajat a Fekete-tengerre, környezetszennyezéssel kapcsolatos adminisztratív problémákra hivatkozva, tevékenységének 30 napos felfüggesztésére kötelezte. Ezen a vezetéken kerül piacra a világ olajkészletének 1 százaléka, azaz tavaly például összesen 54 millió tonna,és a Reutersnek nyilatkozó kazah források szerint, bár egyelőre még szerdán is áramlik az olaj a csőben, az orosz bíróság végzését a CPC-nek mindenképpen be kell tartania.

Az Egyesült Államokban is késhegyig menő vita folyik Joe Biden elnök és az amerikai olajipari reprezentánsok között a motorizációra épülő tengerentúli gazdasági életet kerékbe törő olajár-emelkedések megfékezésének mikéntjéről. Miután az államfő a benzin árának csökkentésére szólította fel az ágazatot, a több száz kutat üzemeltető New York-i olajmilliárdos, John Catsmisatidis nevetségesnek minősítette, hogy ezzel Biden közvetve a vállalatokat hibáztatja a dráguló üzemanyag és az miatt.

Catsmisatidis szerint az ukrán háborútól függetlenül pofonegyszerű lenne a megoldás, csupán az amerikai olaj kitermelését kellene felpörgetni. Nem az ukrajnai háború miatt drágul az olaj Amerikában, valójában a kínálati oldal belföldi korlátozása az oka – mondta Ross McKitrick, az ontariói Guelphi Egyetem közgazdászprofesszora, az energia- és környezetvédelmi politika szakértője is a The Epoch Timesnak adott interjújában.

Senki sem hajlandó beruházni a finomítói kapacitás bővítésébe, mert a kormány egyszerűen nem adna rá engedélyt– tette hozzá.

A számos tényező által ide-oda rángatott olajpiac kapcsán végső soron csak egyvalami állapítható meg sziklaszilárdan, bármerre is fordul a jegyzés, biztos, hogy még számos bakugrásra kell felkészülniük a befektetőknek a rendkívül volatilis kereskedés során.