A keddi zuhanás után, szerdán reggel újra felfelé kapaszkodtak a nyersolajárak. Míg az északi-tengeri Brent hordóára 1,6 százalékkal, újfent 104 dollár fölé emelkedett, az amerikai WTI hordója 1,1 százalékkal, 100,5 dollárra drágult. Mindkét meghatározó olajfajta március óta a legnagyobb árcsökkenést szenvedte el kedden, elsősorban a recessziós félelmek miatt, ám egyéb tényezők is közrejátszottak a zuhanásban. Ezek között a dollárerősödést emelték ki az elemzőházak, a zöldhasú az euróval szemben 20 éves, egyéb főbb devizákkal szemben pedig többhavi csúcson áll. Az 1,02-os euró-dollár kurzustól már tényleg csak egy ugrás a paritás.
Emellett két további esemény is gyengítette tegnap a fekete arany árfolyamát. Kínában újra felütötte a fejét a koronavírus-járvány, megkezdődtek ismét a tömeges tesztelések, és kilátásba helyezték a potenciális területlezárásokat is, mindezzel egyszersmind kérdésessé téve a világ legnagyobb olajfelhasználójától érkező növekvő kereslet tézisét. Közben a norvég Equinor energiacégnél megindult sztrájkot az oslói kabinet hatalmi szóval állította le.
A Reuters által megkérdezett elemzők azonban továbbra is az olaj gyors ütemű drágulását várják, mivel a kínálati szűkösség fennmaradását a fenti tényezők nem teszik zárójelbe.
Merőben ellentétes véleményt fogalmazott meg viszont a Citigroup elemzőcsapata, amely szerint egy nagyobb esetén jövőre akár 65 dollárig is eshet a kőolaj jegyzése. Persze ez a fordulat csupán akkor következhet be, ha az OPEC+ vagy néhány fajsúlyos exportáló ország nem reagál időben, tehát nem kezdi el újfent a kitermelés visszafogását.
A Citi globális nyersanyagkutatási vezetője, Ed Morse egyébként hónapok óta szkeptikusan áll az olajár-emelkedéshez, júniusban egyebek közt azt mondta, hogy a nyersolaj masszívan túlértékelt, és a 70 dolláros tartományban lenne a helye.
A Goldman Sachs megint másként látja a helyzetet, Jeffrey Currie vezető elemző a szükséges beruházások elmaradása miatt főként felfelé mutató kockázatokkal számol, ezért még az idén nyáron 140 dolláros jegyzést vár, és vételi lehetőségnek tartja a szerinte átmeneti visszaesést. A JPMorgan prognózisa pedig „sztratoszferikus”, hordónkénti 380 dolláros kőolajárat is el tud képzelni, ha a jelenlegi irányzatok folytatódnak.
Nyilvánvaló, hogy Moszkva is ebben a szcenárióban érdekelt. Kedden egy orosz bíróság a Kaszpi Csővezeték Konzorciumot (CPC), amely a világ egyik legnagyobb vezetékén keresztül szállítja a kazah olajat a Fekete-tengerre, környezetszennyezéssel kapcsolatos adminisztratív problémákra hivatkozva, tevékenységének 30 napos felfüggesztésére kötelezte. Ezen a vezetéken kerül piacra a világ olajkészletének 1 százaléka, azaz tavaly például összesen 54 millió tonna,és a Reutersnek nyilatkozó kazah források szerint, bár egyelőre még szerdán is áramlik az olaj a csőben, az orosz bíróság végzését a CPC-nek mindenképpen be kell tartania.
Az Egyesült Államokban is késhegyig menő vita folyik Joe Biden elnök és az amerikai olajipari reprezentánsok között a motorizációra épülő tengerentúli gazdasági életet kerékbe törő olajár-emelkedések megfékezésének mikéntjéről. Miután az államfő a benzin árának csökkentésére szólította fel az ágazatot, a több száz kutat üzemeltető New York-i olajmilliárdos, John Catsmisatidis nevetségesnek minősítette, hogy ezzel Biden közvetve a vállalatokat hibáztatja a dráguló üzemanyag és az miatt.
Catsmisatidis szerint az ukrán háborútól függetlenül pofonegyszerű lenne a megoldás, csupán az amerikai olaj kitermelését kellene felpörgetni. Nem az ukrajnai háború miatt drágul az olaj Amerikában, valójában a kínálati oldal belföldi korlátozása az oka – mondta Ross McKitrick, az ontariói Guelphi Egyetem közgazdászprofesszora, az energia- és környezetvédelmi politika szakértője is a The Epoch Timesnak adott interjújában.
Senki sem hajlandó beruházni a finomítói kapacitás bővítésébe, mert a kormány egyszerűen nem adna rá engedélyt– tette hozzá.
A számos tényező által ide-oda rángatott olajpiac kapcsán végső soron csak egyvalami állapítható meg sziklaszilárdan, bármerre is fordul a jegyzés, biztos, hogy még számos bakugrásra kell felkészülniük a befektetőknek a rendkívül volatilis kereskedés során.