Biden kemény falakba ütközhet Szaúd-Arábiában

Bár a jövő héten Szaúd-Arábiába látogató Joe Biden amerikai elnök várhatóan nem fog üres kézzel hazatérni, ami a nyersolajszállítások további felpörgetését illeti, a szaúdi termelés felfutása valószínűtlennek tűnik – mondta Ben Cahill, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető munkatársa. Hozzátette: „Szaúd-Arábia és az egész OPEC+ nagyon korlátozott tartalékkapacitással rendelkezik, és ezt gondosan kell kezelniük.”

Biden azt hangoztatta, hogy közel-keleti látogatásán, amelynek során Izraelben is megáll, nem az energiaellátásra, hanem a biztonsági kérdésekre fog összpontosítani. Sőt, kijelentette, hogy nem fogja megkérni Szalmán szaúdi királyt vagy Mohammed bin Szalmán koronaherceget, hogy növeljék a kínálatot, ám már maga az odautazás ténye is beszédes az elnök esetében, aki korábban megfogadta, hogy újrakalibrálja Amerika és a sivatagi királyság kapcsolatát, miután a rezsim kritikusát, Dzsamál Hasogdzsit 2018-ban Szaúd-Arábia ankarai nagykövetségén eltették láb alól.

Az amerikai elnöknek valóban mindent meg kell tennie a globális nyersolajkínálat bővítése érdekében, hiszen jóllehet az olaj jegyzése a múlt héten némileg visszaesett, de továbbra is stabilan 100 dollár fölött ragadtak az árak hordónként. A világ nyersolajtermelése és finomítói kapacitása még mindig nehezen tud lépést tartani a kereslet pandémiát követő fellendülésével és az Oroszország ellen az ukrajnai invázió miatt elrendelt szankciókból eredő ellátási zavarokkal.

Az emiatt egekbe szökött benzinárak pedig politikai veszélyforrást jelentenek Bidenre nézve, akinek tábora, a Demokrata Párt éppen a félidős választások előtt áll, és az elnök jelenlegi, 40 százalékos támogatottsága amúgy sem sok jót ígér számukra.

A szaúdiak a maguk részéről a közelmúltban már tettek egy nagy gesztust azzal, hogy az OPEC+ szövetséget rábírták a termelés növelésére, aminek következtében augusztus végére teljesen megszűnik a visszaeső felhasználás miatt a járvány kezdetén, 2020-ban bevezetett termeléscsökkentés. Az amerikaiak persze azt szeretnék, hogy a Perzsa-öböl környéki exportőrök még többet tegyenek, csakhogy kérdés, képesek-e erre egyáltalán.

A kitermelő országok adatai szerint ugyanis a szövetségen belül egyedül Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) rendelkezik nagyobb mennyiségű, összesen 3 millió hordónyi kihasználatlan kapacitással, ami a globális olajtermelés mintegy 3 százaléka, és ugyan nagyjából megegyezik azzal az orosz kőolajmennyiséggel, amelyet a Nemzetközi Energiaügynökség szerint idén a szankciók távol tarthatnak a piactól, de a Bloomberg szerint ezek az adatok csalókák, és valójában a vészhelyzeti tartalék szűkebb ennél.

Emmanuel Macron francia elnököt a múlt havi G7-es csúcstalálkozón kapták lencsevégre, amint megsúgta Bidennek, hogy az Egyesült Arab Emírségek uralkodója, Mohammed bin Zayed sejk szerint Abu-Dzabi már a „maximális” kitermelésnél tart, és a szaúdiak is „már csak egy kicsit” bővíthetnek.

Noha az EAE energiaügyi minisztere igyekezett azonnal kimagyarázni az elszólást, de a bizonytalanság továbbra is fennmaradt. Erre a Shell vezérigazgatója, Ben van Beurden is ráerősített június 29-én, amikor arra figyelmeztetett, hogy a világpiac egyre szűkebb, és „turbulens időszak” elé nézünk, mivel az OPEC-nek kevesebb szabad kapacitása van, mint feltételezték.

A szaúdi állami óriásvállalat, a Saudi Aramco saját nyilatkozata szerint képes elérni és fenntartani a napi 12 millió hordós maximális kitermelést, habár az elmúlt évtizedek során csupán egyetlen alkalommal, 2020 áprilisában hozta ezt a szintet. Szintén sokatmondó, hogy az olajmonarchia májusban a nemzetközi közösség könyörgése dacára sem használta ki a kvótáját, és napi 125 ezer hordóval kevesebbet termelt ki. Az RBC Capital Markets becslése szerint a plafon napi 11,5 millió hordó lehet.

„Szaúd-Arábia nem tud többet letenni az asztalra, legalábbis egyelőre” – mondta Bill Farren-Price, az Enverus Intelligence Research egyik igazgatója is.

Ráadásul az is visszafelé sülhet el, ha az Öböl menti országok teljes mértékben kihasználnák tartalékkapacitásukat, mivel a kereskedők hajlamosak nyugtalanná válni, ha a globális piacon nem marad tartalék az esetleges zavarok fedezésére.

Ezért aztán megfontoltan fognak eljárni a megmaradt tartalék felhasználásával – mondta Helima Croft, az RBC Capital vezető stratégája, a CIA korábbi elemzője, és hozzátette:Nem hiszem, hogy az USA-val tervezett stratégiai újraindítás részeként ki akarják meríteni az összes tartalékkapacitásukat.

Félretéve a kitermeléssel kapcsolatos potenciális kockázatokat, van még egy másik sürgető probléma is, amelynek a megoldása rövid távon éppolyan valószínűtlen, ez pedig nem más mint a benzin, a dízel és a repülőgép-üzemanyag előállításához szükséges finomítói kapacitás hiánya világszerte.

Az amerikai finomítók már most is kapacitásuk 95 százalékán pörögnek, ami három éve a legmagasabb érték, mivel igyekeznek lépést tartani a nyári csúcsidőszakban jelentkező üzemanyag-kereslettel.

„Az megoldása hosszú távú beruházásokat igényel az infrastruktúrába, például a finomítókba” – mondta Jeff Currie, a Goldman Sachs Group Inc. árupiaci kutatási vezetője is. Az OPEC termelési kapacitásával kapcsolatos kérdések szerinte csupán mellékszálak.