Itt az MNB döntése: Varga Mihályék túl vannak az első igazi próbájukon
Kedd délután ismét ülésezett a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa, ám a döntéshozók ezúttal sem változtattak az alapkamaton, amely így továbbra is 6,25 százalékon áll. A jegybank legutóbb februárban, közel másfél év szünet után enyhített a monetáris kondíciókon, és a piac már árazta a további kamatvágásokat, amikor a hónap végén kirobbant az iráni konfliktus. Azóta a geopolitikai feszültségek határozzák meg a pénz- és tőkepiaci mozgásokat, így az is a háború alakulásától függ, mikor folytathatja újra a kamatcsökkentéseket az MNB.
Itt az MNB döntése: a Varga Mihály-vezette testület túl van az első igazi próbáján
A jegybank döntéseit befolyásoló makrogazdasági tényezők közül több is a kamatcsökkentés irányába mutat. Bár az infláció havi alapon gyorsult, és az év második felében további élénkülés várható, az éves bázisú mutató továbbra is jóval a jegybank 3 százalékos célja alatt tartózkodik: áprilisban mindössze 2,1 százalékot tett ki.
A forint árfolyama szintén tartós erőt mutat. Az áprilisi országgyűlési választásokat követően az új kormánnyal kapcsolatos piaci bizalom jelentős felértékelődést hozott a hazai deviza árfolyamán, miután a befektetők pozitívan fogadták a Tisza-kormány piacbarát gazdaságpolitikai elképzeléseit, valamint az uniós intézményekkel való szorosabb együttműködésre utaló lépéseket.
Ennek köszönhető, hogy a kamatdöntést megelőző órákban a bankközi devizapiacon 356 forint körül alakult az euró árfolyama, ami a korábbi elemzői várakozásokhoz képest kifejezetten erős szintnek számít. Emiatt egyre több gazdasági szereplő számára kezd nyomasztó lenni az erős forint. Vélheteően ez is közrejátszhatott abban, hogy az MNB az elmúlt egy hónapban váratlan monetáris lazítás mellett döntött.
Hogy ezúttal mégsem csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács, az kizárólag az iráni háború okozta bizonytalan környezet számlájára írható.
Február 28-án kitört fegyveres konfliktus rég látott energiaválsággal fenyeget, miután Irán lezárta a szűk, 40 km-es keskeny tengeri szorost, ahol áthalad a világ olaj- és LNG-kereskedelmének ötöde normál időkben. Emiatt az olaj ára már három hónapja tartósan magas szinten ragadt, a Brent olaj ára kisebb-nagyobb megszakítással 100 dollár fölött tartózkodik hetek óta. A világ tehát egy kínálati sokkal nézhet szembe, ami a jegybankok kamatdöntéseire is hatással van. Ami viszont jó hír, hogy egyre több jel utal arra, hogy közel lehet a háborút lezáró béke, a növekvő piaci optimizmus hatására a Brent olaj ára hosszú idő után pünkösdhétfőn 100 dollár alá is esett.
Az erős forint, az alacsony infláció és az ország javuló kockázati megítélése abszolút indokolná a lazítást, az elhúzódó iráni háború miatti energiaár-robbanás viszont óvatosságra int: egy, az év végére 5 százalékot közelítő vagy elérő infláció mellett csak óvatosan lehet lazítani
– ezt mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a keddi kamatdöntés előtt, ezért nem számít ezúttal kamatcsökkentésre. Úgy véli,
erre legkorábban a júniusi kamatdöntő ülésen kerülhet sor, párhuzamosan az új Inflációs Jelentés megjelenésével.
A kivárás szerinte indokolt, júniusig több adat érkezik be, addigra kiderül, hogy fennmarad-e a kiemelkedően optimista piaci hangulat, illetve az iráni helyzet hogyan alakul. A lazítást a jegybank könnyű szívvel meg tudná tenni, ha az iráni helyzet megoldódna, ha az olajárak nem is az eredeti szintre, de érdemben csökkennének. Ha nem így történik és az olajár továbbra is lassan kúszik felfelé, az elméletben gyengíti a forintot, így a túl erős forint „problémája” megoldódna.
Az EKB után lehet, hogy a Fed is kamatot emel
A másik lényeges szempont az Európai Központi Bank június 11-ei ülése. A piac erre a kamatdöntő ülésre kamatemelést áraz, amit egyébként az EKB eddigi kommunikációja is tovább fűt. „Ezt viszont némi óvatossággal fogadom, hiszen nem biztos, hogy egy egyébként is alig növekvő gazdaságban egy kínálati sokknál már kamatot kellene emelni. Persze az is érthető, hogy nem akarja az EKB ugyanazt a hibát elkövetni, mint a 2022-es infláció idején. Mintha az EKB is egy kicsit arra játszana, hogy bizonyítsa, mennyire szigorú, de valójában reménykedik benne, hogy megoldódik a következő egy hónapban az iráni helyzet és így mégsem kell kamatot emelnie” – magyarázta Regős.
Molnár Dániel, az MGFÜ Makroelemzési Osztályának vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy jelentős a bizonytalanság a külső monetáris környezetet illetően. Erősen kérdéses, hogy az új Fed-elnök át tudja-e nyomni az akaratát a Nyílt Piaci Bizottságon. A piaci árazások alapján jelenleg nagyobb az esélye annak, hogy év végéig emelkedik az alapkamat az USA-ban, mintsem hogy fennmarad a jelenlegi szint.
Az EKB esetében októberig akár 3 kamatemelésre is sor kerülhet, a piac szinte biztosra veszi a júniusi szigorítást. Ezzel párhuzamosan a régiós jegybankoktól kamattartást várható.
Vagyis a magyar kamatcsökkentés alapvetően szembemenne a piaccal, mérsékelné a kamatkülönbözetet, ami kedvezőtlenül hatna a forinteszközökre. Azonban a korábbi időszakkal szemben, ez most egybeesne a kockázati megítélés érdemi javulásával, emiatt elképzelhető, hogy függetlenül a külső monetáris környezettől, kedvező inflációs folyamatok és a piac pozitív reakciója mellett mégis nyílna tér a kondíciók lazítására.
Kezd kényelmetlen lenni az erős forint a jegybanknak
Nagy kérdés, hogy mi az a forint árfolyam, ami már kényelmetlen a jegybanknak. Regős úgy látja, a mostani árfolyamszintre már nyugodtan mondhatjuk azt, hogy erős.
Szerinte egy 370-380 körüli árfolyam a gazdaság szempontjából komfortosabb lenne – az elmúlt időszakot hirtelen árfolyammozgások jellemezték mindkét irányba, ami a cégek számára megnehezítette a tervezést.
Az elmúlt hetekben az árfolyam járt a 360-as szint alatt is – ezen a szinten az MNB már belengette a lazítást, illetve a swap tenderek kamatait csökkentette is – ez csak minimális gyengülést hozott, így azt is mondhatjuk, hogy a piac jól fogadta a jegybank piactesztelését. „Ha tehát csak az árfolyamot nézném, akkor nyugodtan lazíthatna és lazítania is kellene a jegybanknak, de azért az iráni helyzet miatti inflációs kockázatok óvatosságra intenek” – figyelmeztetett az Gránit Alapkezelő közgazdásza.
Elemzők szerint idén 2 kamatcsökkentésre van esély a jegybanktól, a júniusi után még egy jöhet az év végén. Többek között erről is beszélhet Varga Mihály jegybankelnök, aki 15 órától tartja a szokásos kamatdöntő sajtótájékoztatóját. Az eseményt ezúttal is élőben közvetítjük.
