Eddig tizenegyen jelentkeztek be a brit konzervatív párt és ezzel a kormány vezetésére, a fogadóirodák szerint közülük Rishi Sunak volt pénzügyminiszter, Penny Mordaunt, a kereskedelmi és Liz Truss, a külügyi tárca vezetője a legesélyesebb.
A kampány még csak most kezdődik, de az biztos, hogy Boris Johnson nehéz terhet hagy utódjára.
A gazdaság áprilisban zsugorodott, és az ország nagy valószínűséggel technikai recesszióba süllyed az év második felében, az negyvenéves csúcson, a gyorsan növekvő élelmiszer- és energiaárak miatt megélhetési válság sújtja a lakosságot. A háztartások vásárlóereje pedig tovább csökken majd, mivel a Költségvetési Felelősségi Hivatal, az Egyesült Királyság független költségvetési szervének előrejelzése szerint a rendelkezésre álló reáljövedelem ebben a pénzügyi évben 2,2 százalékkal zsugorodik, ami a nyilvántartások kezdete óta a legnagyobb éves visszaesés lesz.
Emellett súlyos bizonytalanságot kelt az ukrajnai konfliktus is, illetve annak elsődleges hatása a beruházásokra és másodlagos hatása az exportteljesítmény növekedésére az Egyesült Királyság és kulcsfontosságú kereskedelmi partnere, az között – emlékeztetett a CNBC-nek nyilatkozva Boris Glass, az S&P Global Ratings vezető brit közgazdásza.
Az inflációs nyomás és a jegybank szigorítása, valamint amiatt, hogy egyelőre nem látszik a háború vége, a nemzetközi hitelminősítő arra számít, hogy az Egyesült Királyság gazdasága mindössze 1 százalékkal nő majd 2023-ban, ami a legalacsonyabb szint lesz a hét legfejlettebb ipari állam (G7) között.
A közgazdászok nagyrészt egyetértenek abban, hogy bárki követi is Johnsont a kormányfői székben, mindenképpen kénytelen lesz növelni a fiskális támogatást és/vagy csökkenteni az adókat, hogy támogassa a betegeskedő gazdaságot. Közéjük tartoznak a UBS stratégiái, akik szerint a támogatás növelése azért is valószínű, mert az új kormányfő bizonyítani akar majd, különösen, hogy ősszel tovább emelik az energiaár-sapkát, ami miatt még nagyobb nyomás nehezedik a lakosságra.
Fotó: Justin Tallis / AFP
Az adópolitika meghatározó lehet a Sky News szerint is a győztes kiválasztásában, és az ígéreteket máris arra használják a jelöltek, hogy támogatást szerezzenek maguknak. Két volt egészségügyi miniszter, Jeremy Hunt és Sajid David a jelölésével együtt jelentette be, hogy megválasztása esetén csökkentené a társasági adót. Lesöpörnék az asztalról a jelenlegi kormány tervét, amely 19-ről 25 százalékra emelné ezt a terhet, és ehelyett 15 százalékra vennék azt vissza – Hunt már az ősszel, David fokozatosan, évente 1 százalékpontos csökkentésekkel. Az „első naptól kezdve” csökkentené az adókat Liz Truss külügyminiszter is, míg Nadhim Zahawi pénzügyminiszter a vállalkozások mellett az egyének és családok terheit is enyhítené.
Ebből a szempontból nehezebb helyzetben van Rishi Sunak, aki Johnson pénzügyminisztere volt,
és a koronavírus-járvány alatt szó szerint öntötte a pénzt a gazdaságba, de a felelős költségvetési politika szellemében adóemeléseket vezetett be.
Fotó: Stefan Rousseau / Pool via AFP
Támogatói most is hangsúlyozzák, hogy adót csökkenteni csak felelősségteljesen lehet, mert különben nagymértékben vissza kell vágni az állami kiadásokat, vagy egyre több hitelt kell felvenni, ami valójában csak áthárítja az adóterheket a következő generációra.
Az új kormányfőre vár a Brexit kereskedelmi és gazdasági hatásainak a kezelése is. Az ország kilépése az EU-ból közgazdászok szerint hozzájárult az infláció elszabadulásához. Kallum Pickering, a Berenberg vezető közgazdásza szerint az eddigi jelentkezők alapján valószínű, hogy Johnson távozásával az egyensúly az EU-val való kevésbé feszült kapcsolatok felé hajlik. „Még a lelkes brexitpárti jelöltek (mint Penny Mordaunt és Liz Truss) is kevésbé populisták, mint Johnson” – hangsúlyozta.
