A második világháború óta először nőtt évente kevesebb mint 1 százalékkal a világ népessége 2020-ban és 2021-ben az ENSZ jelentése szerint, ráadásul Európában még csökkent is a lakosságszám a koronavírus-járvány idején. A Financial Times előrejelzése szerint 61 ország lakossága is csökkenhet legalább 1 százalékkal 2022 és 2050 között, az alacsony termékenységi ráták pedig a jobb egészségügyi ellátással együtt felgyorsíthatják a társadalmak elöregedését.
Amint közzétették az ENSZ World Population Prospects jelentését, a szervezet főtitkára, António Guterres próbálta alakítani a közvélemény, és a termékenységi ráta helyett inkább az egészségügyi ellátás előnyeire összpontosított. Üdvözölte az egészségügy fejlődését, amelynek köszönhetően hosszabb lett a születéskor várható átlagos élettartam és drámaian csökkentett az édesanyák és a csecsemők halálozási aránya.
A szépkorúak növekvő aránya azonban számos országban hatással lesz a gazdasági növekedésre és az államháztartásra, valamint egyre nagyobb politikai kihívást jelent majd.
Világszerte több mint 1 milliárd ember lesz 65 év feletti, és 210 millióan lesznek 80 év felettiek 2030-ban, ami körülbelül kétszerese a 2010-es adatoknak. A szépkorúak már most is a lakosság mintegy negyedét teszik ki számos országban, köztük Japánban, Olaszországban és Németországban is. A lassuló növekedés ellenére a világ népessége idén még mindig elérheti a 8 milliárd fős mérföldkövet, míg jövőre a prognózisok szerint India megelőzheti Kínát és a dél-ázsiai ország válhat a világ legnépesebb országává.
Ezután várhatóan a 2080-as években tetőzhet a világ népessége 10,4 milliárdon, majd csökkenésnek indul.
Visszaeshet a is a csökkenő népesség miatt
Európa népessége már most is fogyatkozó tendenciát mutat, 2020-ban 744 ezerrel, tavaly pedig 1,4 millióval csökkent a lakosságszám, ami az 1950-es években látott rekordok óta a legnagyobb visszaesés. Számos szakértő úgy véli, hogy ez a halálozások számának növekedését, a születések számának csökkenését tükrözi. Emellett Európába a koronavírus járvány miatt a megszokottnáál kevesebben is érkeztek, ami szintén nem járul hozzá a népesség fiatalodásához. Azonban John Wilmoth, az ENSZ gazdasági és szociális osztályának vezetője szerint nem a világjárvány volt a fő tényező, mivel a termékenységi ráta hosszú évtizedek óta meglehetősen alacsony szinte minden európai országban. Ráadásul Európa lakossága várhatóan 2100-ig tovább csökken, ahogyan Németország és más országok is csatlakoznak a kelet- és dél-európai országokban, például Lengyelországban és Olaszországban már kialakult csökkenő tendenciához.
A világ polgárainak kétharmada él olyan országban, ahol a termékenységi ráta elmarad a 2,1-es szinttől, ami nagyjából ahhoz lenne szükséges, hogy stabilan tartsák a népességszámot alacsony halálozási arány mellett.
Charles Goodhart, a London School of Economics professzora szerint azon országokban, ahol csökken a népesség, ha nem lesz valami termékenységi csoda, visszaesik az általános gazdasági növekedés is.
Szakértők szerint egyedül a megnövekedett termelékenység, az automatizálás és a hosszabb munkaidő segíthet csökkenteni a népesség elöregedésének hatásait.
Ázsiában Japán lakossága 2010 óta csökken, Dél-Korea népessége 2020-ban indult fogyatkozásnak, Kína lakossága pedig várhatóan idén kezd el zsugorodni.
Az előrejelzések szerint Kína lakosságszámánál figyelhetjük majd meg a világ valaha volt legnagyobb csökkenését: a 2040-es évek közepén évente körülbelül 6 millióval, a 2050-es évek végére pedig akár évi 12 millióval fogyatkozhat az ország.
Érdemes áttelepíteni a termelést Afrikába, hihetetlen népességnövekedés várható a kontinensen
Mindeközben Afrika már 2020-ban megelőzte Ázsiát, és a népességnövekedés fő forrásává vált.
Az ENSZ jelentése szerint a 2050-ig tervezett növekedés több mint fele mindössze nyolc országban összpontosul, amelyek többsége az afrikai kontinensen található. Az elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a gyors növekedés veszélyeztetheti ezen országok fejlődési céljait.
Az előrejelzések szerintNigéria a század közepére olyan népes lesz, mint az Egyesült Államok, és ezzel megszűnik az országok közötti jelenlegi 121 milliós lélekszám különbség.
Goodhart szerint így mindenképpen érdemes lenne több termelést átcsoportosítani Afrikába, hiszen azon alternatíva, hogy inkább az afrikaiak vándoroljanak más országokba, ahol csökken a népesség, politikailag nem lesz életképes.
