Hozzátette, hogy a harmadik negyedévben újabb rekordot érhet el a horvát turizmus, az előfoglalások alapján ugyanis jobb szezonra számítanak, mint a járvány előtt, 2019-ben. Nem annyira csak az érkezések száma, hanem a drágulás miatt is, amely
elérheti a 40 százalékot
- mondta.
A harmadik negyedév nagyon jó lesz, de a negyedik negyedévben a lassulására lehet számítani
- fogalmazott Boris Vujčić. Kifejtette, hogy a legnagyobb kockázatot nem az és nem a kamatlábak jelentik,
hanem az energiapiac helyzete.
Elképzelhető, hogy leáll a gázszolgáltatás, ami 2023-ban recesszióhoz vezethet. A HNB az év közepéig az infláció gyorsulásával számol, ugyanakkor jelezte, hogy az éves infláció tíz százalék közelébe mérséklődhet. A horvát pénzromlás elsősorban az energia- és élelmiszerárak növekedésének következménye. Az energia ára jelentős mértékben függ az ukrajnai háborútól, bár már azt megelőzően emelkedni kezdett. Vujčić hangsúlyozta, hogy
a háború csak tovább fokozta a drágulást.
Amíg a helyzet ilyen, addig az energiaárak csökkenésére nehéz számítani, bár a bázishatás változni fog
- mondta a HNB elnöke.
Szerinte a járvány ideje alatt az energiahordozók ára történelmi minimumon volt, a növekvő kereslet és a gazdaság helyreállása, valamint az ukrajnai háború azonban felhajtotta az árakat. A kormánynak magának kell eldöntenie, milyen eszközökkel befolyásolja az élelmiszer- és energiaárakat. Minél tovább tart a válság, annál jobban csökkennek a lehetőségek.
Közölte, hogy
Horvátországnak érdeke az euró bevezetése, melynek számos pozitív hatása lesz a gazdaságra.
A 2023-as eurócsatlakozási kilátás már így is pozitív hatással volt a pénzpiacra, mivel a devizaadósság-hányad eltűnése megszünteti a GDP-hez mért államadósság-ráta növekedésének kockázatát árfolyamgyengülés esetén, emellett jelentősen csökkenti a horvát államháztartás finanszírozási kockázatait. Ami az áruk és a szolgáltatások drágulását illeti - Vujcic elmondta - az euróra való átállás hatása az árakra marginális lesz, éppen a magas infláció miatt.
