A bagdadi születésű, 65 éves Nadhim Zahawit kedden este nevezte ki pénzügyminiszternek Boris Johnson kormányfő, miután két kulcsminisztere távozott a legújabb botrány nyomán. Semmi sem zárható ki – nyilatkozta alig pár órával a kinevezése után a Sky Newsnak arra a kérdésre, megfontolja-e az elődje, Rishi Sunak által tervezett társaságiadó-emelést. Ez az első napom ezen a poszton, mindent átnézek – mondta a televíziónak.
A korábban üzleti, illetve oktatási minisztereként szolgáló Zahawinak nehéz dolga lesz, súlyos megélhetési válság sújtja ugyanis a briteket, a lassul, az pedig a Bank of England előrejelzése szerint az őszre már két számjegyű lesz. A prognózisok sem kedvezők, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a brit gazdaság stagnálni fog jövőre, és a növekedés elmarad a G20-as csoport minden államáétól – Oroszországot kivéve.
2023 „nagyon nehéz lesz az Egyesült Királyság gazdasága számára” – ismerte el Zahawi a BBC rádióban,
ezért és az újjáépítésre és a növekedéshez való visszatérésre fog összpontosítani.
A munkanélküliségi ráta ugyan a legalacsonyabb az 1970-es évek óta, a négy évtizede legmagasabb infláció miatt a fogyasztói bizalom legalább fél évszázados mélypontra süllyedt, és a vasutasok után más ágazatok szakszervezetei is sztrájkra készülnek béremelési követeléseik alátámasztása érdekében. Oktatási miniszterként Zahawi 9 százalékos béremelést javasolt az új tanárok számára, akik évi 30 ezer font kezdő fizetést kapnak, és 5 százalékosat a többieknek, és azt mondta, hogy ezt tiszteletben fogja tartani.
Utalt azonban arra is, hogy a közszolgálati alkalmazottak nem számíthatnak jelentős béremelésre, a prioritás ugyanis az infláció leszorítása és a fiskális felelősségvállalás.
Az új pénzügyminiszter tehát egy egyre sebezhetőbb gazdaságot örökölt, a gazdasági elképzeléseiről pedig a Bloomberg szerint nem sokat lehet tudni azon kívül, hogy már korábban is gyakran sürgetett adócsökkentéseket. Ez most azért érdekes, mert a kormány a tervek szerint jövő tavasszal emelné meg 19-ről 25 százalékra a társasági adót, sajtóértesülések szerint azonban Johnson és az előző pénzügyminiszter nem értett egyet ebben a kérdésben. A sorozatos botrányok tépázta konzervatívok parlamenti képviselői is több adócsökkentést sürgetnek, és az a kérdés, hogy erre Zahawi fogékonyabb lesz-e az elődjénél, aki gyakran ismételgette az utóbbi időben a közpénzek felelősségteljesebb kezelésének szükségességét, miután több mint négyszázmilliárd fontot fordított arra, hogy enyhítse a koronavírus-járvány gazdasági hatásait. A Sky Newsnak adott interjúban a társasági adóval kapcsolatban hangsúlyozta:
biztosítani akarja, hogy az Egyesült Királyság „a lehető legversenyképesebb legyen, miközben fenntartja a költségvetési fegyelmet”.
Zahawi viszonylag sürgető feladatai közé tartozik majd, hogy döntsön a munkáltatói hozzájárulásról, illetve arról, hogy milyen további pénzügyi támogatást nyújtson a kormány a megélhetési válsággal küzdőknek. Az elődje májusban jelentett be egy újabb 15 milliárd fontos csomagot, a támogatás mértéke így már eléri a 37 milliárd fontot (egy font 476 forint). Szerdán lépett életbe az új rendelet is, amely emeli a társadalombiztosítási járulékfizetési küszöböt, így az átlagos munkavállaló 330 fonttal többet tarthat meg a keresetéből, ami a költségvetésnek további hatmilliárd fontos kiesést okoz.
