BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kinek árt az erős dollár? Hosszú a lista, és nyúlik

A vehemens amerikai kamatemelések miatt egyre hízó zöldhasú szertegyűrűző károkat okoz a feltörekvő piacokon. Alapvető szerepet játszott a forint idei vesszőfutásában is, de a mi bajainkat sok helyen irigyelnék.

Akármekkorát emel ismét kamatain szerdán a Federal Reserve – az elemzők zöme 75 bázispontra számít –, az infláció letörését szolgáló durva szigorítás minden bizonnyal folytatódik, fenntartva a feszültséget a devizapiacokon és áldozatokat szedve a feltörekvő piacokon. Az utóbbiak számára ennek a szigorítási ciklusnak aligha van jó kimenete: ha hirtelen recesszióba dönti a világgazdaságot, ebből is káruk származik, és ha elhúzódik az infláció elleni harc, abból is. 

A dollár erősödése, illetve az ezt okozó vehemens kamatemelés több csatornán keresztül is árt a feltörekvő gazdaságoknak. 

Colorful,Waving,National,Flag,Of,Argentina,On,A,American,Dollar
Fotó: Shutterstock

A felszökő adósság

A legszembeszökőbb talán azoknak az országoknak az esete, ahol az erősödő dollár az adósság törlesztési terhének emelkedéséhez vezet. Ahol dolláradósságot kell törleszteni, ott egyértelmű a hatás, de ahol a deviza – és ezen belül a dollárban denominált – adósság nagy és jelentős arányú, ott ez akár akut problémává is válhat. 

Magyarország például az európai államdósságok felszökését okozó pandémia közepette és nyomán is alacsonyan tartotta a deviza arányát az adósságban, őrizve az ezen a téren korábban elért eredményeket. Srí Lankán például a napokban zavargások közepette iktatták be az új elnököt, miután az ország csődbe sodródott, és története legnagyobb gazdasági válságát éli meg, és még szükségállapotot is elrendeltek

Nem meglepő, hogy a dollár erősödése kiélezte a problémákat az adósság-visszafizetésben hagyományosan gyenge Argentínában is. Néhány hete – és három hónappal azután, hogy 45 milliárd dollárnyi adósság törlesztéséről ért el megállapodást a Nemzetközi Valuataalappal – lemondott Martín Guzmán gazdasági miniszter. Ez akkortájt történt, amikor Alberto Fernández elnök jelezte, hogy országa – Iránhoz hasonlóan – szívesen csatlakozna a Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-afrikai Köztársaságot magába foglaló BRICS-csoporthoz. Az argentin infláció egyébként 64 százaléknál tart.

A felszökő importárak

Az erős zöldhasú megdrágítja azokat a külföldről megrendelt árukat és szolgáltatásokat, amelyeket dollárban számolnak el. 

Az eklatáns példa Chile, ahol nem olyan magas az államadósság, de az importált energia- és élelmiszer-infláció elleni harc jegyében a közép-európaihoz hasonló kamatemelési sorozatba kényszerült bele a jegybank. Az elmúlt évben kilenc alkalommal emelte irányadó kamatát, és 9,75 százaléknál tart, az infláció júniusban mégis elérte a 12,5 százalékot, a reálbérek zsugorodtak, a chilei peso pedig 20 százalékot gyengült a dollárhoz képest. 

Brazíliában, ahol majdnem ugyanilyen magas az infláció, a jegybank a másfél évvel ezelőtti 2 százalékról már 13,5 százalékra emelte fő kamatát. A magas szintek olyan szempontból előnyösnek bizonyulhatnak, hogy lesz honnan visszalazítani, ha a világgazdaság végül visszaesik, feltéve ha tetőzik az infláció, és nem szalad tovább. 

Ami Magyarországot – és Lengyelországot – illeti, számukra a zöldhasú királysága nem azért kínos, mert az Amerikából importált inflációt gerjesztené, hanem mert szinte automatikusan gyengíti a forintot és a zlotyt az euróval szemben is. Az eurózónával szemben pedig sokkal nagyobb a régió kereskedelmi forgalma, mint az Egyesült Államok viszonylatában. Az euró 17 százalékos gyengülése a dollár ellenében az elmúlt egy évben pedig szintén gerjeszthet inflációt – ezt az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde is elismerte a múlt héten.

Az eltérülő tőkemozgások

A Fed „felelőtlen politikája” ugyanakkor tőkekiáramlást is idéz elő a feltörekvő piacokról – írta véleménycikkében a pekingi ellenőrzés alatt álló Global Times. A Fed az inflációval küzdve kénytelen emelni, és nem veszi figyelembe, milyen problémákkal jár ez a világ és Ázsia feltörekvő gazdaságaiban.

Egyes közgazdászok úgy vélik, a kereslet és így az infláció csökkentése érdekében kamatot emelni nem fundamentális megoldás, mivel a magas árakat főleg olyan tényezők hajtják, mint a globális energiabajok és az USA egyoldalú szankciói

– olvasható a cikkben. 

A Global Times nem megy a szomszédba egy kis Washington-alázásért, de az ezzel nem vádolható Financial Times és a Barron’s is arról ír, hogy a kamatemeléseknek fájdalmas áruk van a feltörekvő piacokon. Akár folytatódnak az emelések, akár leállnak, mert nagy recesszió következik, a dollár számára ez nyer-nyer, a feltörekvő piacoknak pedig veszt-veszt játék – idézi az utóbbi Arthur Budaghyant, a BCA Research fő feltörekvő piaci közgazdászát. A legtöbb feltörekvő piac Kínával aktívabban kereskedik, mint az amerikaiakkal, és egy amerikai visszaesés esetén Peking egy felpörgetett gazdaságélénkítéssel kihúzhatja őket a bajból, de ebben a tekintetben az eddigiekben csalódást keltettek – vélte Daniel Grana, a Janus Henderson Investors feltörekvő piaci részvényportfólió menedzsere. 

Ulrich Leuchtmann, a Commerzbank deviza- és árupiaci főközgazdásza lát egy olyan verziót is, amely a dollár számára kedvezőtlen fordulatot hozhatna: ha kiderül, hogy a Fed csak páváskodik, és kamatszigorát nem az inflációval szembeni elszántság, hanem saját imidzsének védelme és a politikai támadásoktól való félelem motiválják.

Ha erről van szó, akkor nagyon gyorsan véget vethetnek a kamatciklusnak, mihelyt a közvélemény megváltozik - lehet, hogy túl korán

- írta jegyzetében.

 

 

 

 

 

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.