A délelőtti 227,5 euró per megawattóra árról néhány óra alatt 200 euróra süllyedt az Európában irányadó holland TTF piacon a földgáz ára. A reggeli hirtelen felpattanást az váltotta ki, hogy a Gascade, a németországi gázhálózat-üzemeltető közölte, hogy az Északi Áramlat 1. gázvezetéken az áramlás szerda reggelre nagyjából a felére, a kapacitás 20 százalékára csökkent. Az új csúcsérték a tízszerese volt az egy évvel korábbinak.
A lefele tartó mozgást az őszi határidős árak is követték, a szeptemberi szállításra vonatkozó ár 200 euró alá rendeződött vissza. „Európában ugyan a TTF az irányadó ár, de például a magyar kereskedők rendszerint a bécsi árfolyamhoz kötött áron szerződnek az importőrökkel” – mondta a VG-nek Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. gáz- és olajipari szektorelemzője. Ez a Bécsben működő közép-európai gáztőzsde, a CEGH (Central European Gas Hub), amelynek árai békeidőben korrelálnak a TTF-árfolyamokkal, de idén már volt példa 6-8 eurós napon belüli eltérésre is.
Keddi rendkívüli ülésükön az energiaügyi szakminiszterei elfogadták ugyan a 15 százalékos fogyasztás csökkentésről szóló javaslatot, de ellene szavazott Magyarország, több állam pedig mentességet kapott. Ez a döntés azonban kevés volt ahhoz, hogy megakadályozza a keddi csúcsdöntést a holland gáztőzsdén.
Az Erste szakértői szerint emögött vélhetően az állt, hogy a piaci szereplők egyszerűen nem bíznak benne, hogy a kontinens országai képesek a 15 százalékos fogyasztáscsökkentésre.
Pletser Tamás a VG-nek azt mondta, az áramtermeléshez kellő gázfelhasználást nem lehetséges lecsökkenteni, „marad tehát a fűtési célú mennyiség visszafogása”.
Kétséges, mi lesz az ipari nagyfelhasználókkal. A német vegyipari cégek a gázfelhasználás csökkentésével visszafoghatják ugyan a termelésüket, de például a BASF gyártási volumenétől Németországban közvetett módon egymillió ember megélhetése függ.
Szintén nem opció lemondani a rendkívül nagy földgázigényű műtrágyagyártásról Európában. Stratégiai termék, műtrágya nélkül nincs modern agrárium, s a Föld népességéből csak másfél-két milliárd ember élelmiszerellátása lenne biztosítva. Az Erste szakértője szerint ugyanez a helyzet az acéliparral is, ráadásul ha a fenti ágazatok kibocsátása csökken, az nagy visszaesést okozna az adott államok GDP-jében.
