A német kormány meghallotta az Uniper vezetőinek segélykiáltását, és egyelőre nem részletezett formában, de beszáll az orosz gázt legnagyobb mennyiségben importáló energiaszolgáltató óriásvállalatba – írja a Handesblatt című gazdasági napilap. 

An employee of Uniper Energy Storage inspects the above-ground facilities of a natural gas storage facility  at the Uniper Energy Storage facility in Bierwang, southern Germany on June 10, 2022. (Photo by LENNART PREISS / AFP)
Fotó: Lennart Preiss / AFP

Olaf Scholz kancellár kormánya már világossá tette, hogy a Wall Street-i Lehman Brothers befektetési bankház 2008-as összeomlásához hasonló bedőlési lavinát okozhat az eszkalálódása, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja mélyített el, ám nem hagyhatják, hogy egy ilyen sokksorozat megismétlődhessen, kiváltképp Európa legnagyobb gazdaságában. 

Az egekbe szökött energiaárak megzabolázására és a kialakuló gázhiány kezelésére Berlin hathatós lépéseket ígért, ezek közé tartozik az egykor az E.ON csoporthoz tartozott Ruhrgas-utód, az Uniper megsegítése. A Handelsblatt értesülései szerint 3-5 milliárd euróra tehető az az összeg, amelyet első körben az Unipernek szánnak. 

Ennek fejében legfeljebb 25 százalék erejéig új részvényeket bocsátanának ki 1,70 eurós névértéken, amelyeket a Berlin által kijelölt állami intézmény jegyez majd le. Ez áthidaló megoldást jelentene az Uniper számára. A recept hasonló lenne, mint amit a Lufthansa megmentésére dolgoztak ki a pandémia első hullámának tetőfokán, 2020 tavaszán, hogy a nemzeti légitársaság működőképességét fenn tudják tartani. 

Lufthansa,Hub,Munich,Airport,With,Satellite,Terminal,Building,And,Various
Fotó: Shutterstock

A Lufthansa 9 milliárd eurót kapott, az állam pedig részvényeket cserébe. A légitársaság az összeget kölcsönként kezelte, és már vissza is fizette, így mentesült az állami befolyástól. Igaz, a Handelsblatt szerint Berlin most sem akar beleszólást kérni a földgázkereskedő vállalat ügyeibe, egyfajta csendestársként szállna csak be. 

Az állami tulajdonszerzés nem csigázta fel a befektetőket, az Uniper árfolyama a hétfői 15,70 euróról már 9,60 euró alá bucskázott. Az Uniperben 78 százalék erejéig tulajdonos finn Fortum energetikai csoport is megsínyli leánya szenvedését, részvényárfolyama a háború kitörése óta a felére csökkent. Tulajdonosai maximális támogatásukról biztosították a német kormányt a válságkezelésben, ugyanakkor könnyebb helyzetben lennének, ha a még február előtt igényelt 2 milliárd eurós hitelkeretet megnyitotta volna számukra az állami KfW bank – ismerte el Klaus-Dieter Maubach Uniper-vezérigazgató. 

A gáz beszerzési ára tavaly óta a hatszorosára emelkedett, ezt azonban az Uniper az élő szerződései kétoldalú módosításának hiányában nem tudja közvetlenül ráterhelni fogyasztóira. A tavaly 485 millió eurós nyereséggel záró társaság a bizonytalanságok miatt profitfigyelmeztetést is kiadott a napokban – konkrét számok említése nélkül.

Az energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú cégek pénzügyi megsegítéséről a német kormány kedden délután előterjesztést fogadott el, amely azután emelkedhet törvényerőre, hogy pénteken megszavazza a német parlament alsó- és felsőháza. Robert Habeck gazdasági miniszter szerint az energiabiztonságról szóló törvény módosításának elfogadása azért is sürgető, mert a gázhelyzet tovább romolhat, s erre fel kell készülniük. 

A kormány kidolgozott egy alternatív mechanizmust a tovább növekedő gázellátási költségek szétterítésére a fogyasztók között (egy illeték formájában), de ezt egyelőre nem aktiválják, mivel az elsődleges cél, hogy már az energetikai vállalatok szintjén közbelépjenek, s a negatív hatások kezelésével megakadályozzák a probléma tovagyűrűződését az energiafogyasztók szintjére. 

A kormány mindenképp el szeretné kerülni, hogy rászabadítsák a fogyasztókra az emelkedő energiaárakat, inkább a téli ellátáshoz szükséges mennyiség betárazásán dolgozik gőzerővel. A német földgáztárolók 61 százalékos töltöttségi szinten vannak, a biztonságos téli ellátáshoz a 80 százalék elérése szükséges. 

A nagy kérdés, hogy a már így is 40 százalékos kapacitással működő Északi Áramlat 1. gázvezeték július 11. és 21. közötti tervezett teljes leállítása után mi következik. Újraindul-e egyáltalán a hivatalosan karbantartás címén leállított orosz gázszállítás a stratégiai fontosságú vezetéken, amelynek „testvérét”, az Északi Áramlat 2.-t talán sohasem helyezik üzembe az oroszok partnerek megbízhatatlansága miatt. Az Uniper egyébként ezen is rajtavesztett, a cég egymilliárd eurós értékvesztést könyvelt el az első negyedévben az új, „jegelt” gázvezetékkel kapcsolatban.