Míg Németország és Franciaország rekordmagas villamosenergia-árakkal küzd az akadozó orosz gázszállítás és a javítási munkák miatt részben leállított francia atomerőművek miatt, addig a főként víz- és szélenergiára támaszkodó skandináv országok nagymértékű áresésnek örvendhetnek.
A víztározók feltöltöttsége, illetve a nyári szabadságolások és a szeles időjárás miatt ezekben a napokban tapasztalt alacsonyabb kereslet miatt pénteken 80 százalékkal csökkentek az északi-európai egynapos áramárak. A szombati átlagos villamosenergia-árak a Bloomberg becslése szerint megawattóránként (MWh) 4,24 dollárra zuhantak az oslói Nord Pool tőzsdén.
Összehasonlításképpen Franciaországban 338 dolláron (333 eurón), Németországban pedig 150 dolláron (148 eurón) állt a megawattóránkénti az egynapos (day-ahead) ár, amely 2020 novembere óta a legalacsonyabb.
A 2023-as határidős villamosenergia-árak is jóval alacsonyabbak a skandináv országokban, mint például Németországban. Míg Skandináviában csütörtökön 112 dolláron állt MWh-nként, Németországban ugyanez 377 dollár volt - írja a Bloomberg.
A norvégiai víztározók ugyanakkor a múlt hét végén csak 59,2 százalékos szinten voltak, ami a norvég vízügyi és energetikai igazgatóság (NVE) adatai szerint a 20 éves átlag alatt van.
A norvég vízenergia-termelőknek az elmúlt hetekben nem engedélyezték, hogy több vizet eresszenek le vízenergia-termelés céljából, ehelyett inkább takarékoskodniuk kell télire. Az üzemeltetőket arra is felszólították, hogy ne exportáljanak túl sok áramot Európa többi részébe, mivel a víztározók nincsenek annyira tele, mint a korábbi években, és arra is felhívták a figyelmüket, hogy egyáltalán nem lehet az energiaellátással küszködő Európából származó importra számítani.
