Óvatosságra készteti a hajótulajdonosokat, hogy Kína folytatja a hadgyakorlatokat a Tajvani-szorosban. A Kína és Tajvan közötti keskeny átjárón keresztül haladt át az év első hét hónapjában a világ 5400 működő konténerhajójának mintegy 48 százaléka, a legnagyobb tonnatartalmú hajóinak pedig a 88 százaléka – ehhez képest a hajómegfigyelési adatok szerint
szombat óta alig több mint negyven hajó szelte át a Tajvan fő kikötőjétől délre fekvő kínai gyakorlatozási zónát
– számolt be a Bloomberg. Egyes hajótulajdonosok megtiltották a hajóiknak, hogy áthaladjanak a szoroson, mások a gyakorlatozási zónák körül navigáltak, emiatt nem közelítik meg a többi között a dél-tajvani Kaohsziung kikötőjét sem. Tovább nehezíti a dolgukat, hogy Peking hétfőn nem pontosította, hol tartották a hadgyakorlatot, és nem tett közzé újabb navigációs figyelmeztetéseket a Tajvan közelében zajló éleslövészetekre vonatkozóan sem.
A Tajvani-szoroson haladnak át a világ második és harmadik legnagyobb gazdaságából, Kínából, Japánból, valamint a technológiai központnak számító Dél-Koreából és Tajvanról nyugatra tartó hajók, amelyek az ázsiai ipari központokból szállítják az árukat az európai, az amerikai és a többi piacra. A számok alapján egyértelmű, hogy bármilyen fennakadás az ottani forgalomban vagy akár a hajók más útvonalra terelése újabb csapást mérne a globális ellátási láncokra a koronavírus-járvány és az ukrajnai invázió után, a hatása kiterjedne a teljes árupiacra, és felhajtaná az árakat.
Sokat veszítene Kína is, amely a világ legnagyobb exportőre, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államokba irányuló áruszállítás csúcsszezonja van.
A hatás Tajvan gazdaságára katasztrofális lenne, hiszen a sziget exportjának a 42 százaléka Kínába és Hongkongba irányul, a TSMC adja a világ csipgyártó kapacitásának 90 százalékát, az Apple beszállítója, a Foxconn pedig gyárt és összeszerel elektronikai termékeket az amerikai mellett a világ legnagyobb cégei számára. A múlt heti hadgyakorlaton a kínai haditengerészet bebizonyította, hogy képes blokád alá venni az egész szigetet, és megakadályozhatja a kereskedelmi hajók ki- és belépését.
„Nem tudom, hogyan tudná túlélni a technológiai ipar globális ellátási lánca azt a katasztrófát, ha Tajvan leállna egy időre. Potenciálisan legalább három-négymilliárd dollár értékű munka esne ki”
– mondta a Financial Timesnak Dan Nystedt, a TriOrient Investments alelnöke.
A szoros esetleges lezárásának óriási zavaró hatása lenne mindenre Anoop Singh, a Braemar hajóbróker vezető elemzője szerint is. Bár az éleslövészeti gyakorlatok „rendkívül gyakori eseménynek számítanak a tengeren”, tette hozzá, ezek általában a kevésbé forgalmas területekre korlátozódnak. A Tajvani-szoroson viszont naponta átlagosan csak nyersolajból és olajtermékből egymillió hordónyi halad át, vagyis „ez a víz jellemzően nagyon-nagyon zsúfolt”. Singh elmondta, hogy legalább két nagy hajótulajdonosról tud, akik arra kérték a hajókat, hogy kerüljék el a szorost, miután a térségből éles lövésekről érkeztek jelentések. „A legtöbben valószínűleg követni fogják a példájukat” – vélekedett.
Bár a hajók megkerülhetik Tajvan keleti partjait a Fülöp-tengeren keresztül, ami csak néhány nappal hosszabbítaná meg az utat, az alternatív útvonalakon is nehézségekkel szembesülnek. A Fülöp-szigetek és Tajvan közötti Luzon-szoros kínál egy lehetséges észak–déli útvonalat, de
a Dél-kínai-tengeren a tájfunszezon miatt kockázatos az utazás.
A Fülöp-szigeteket körülvevő térségben több a trópusi ciklon, mint bárhol máshol a világon, évente átlagosan húsz. Három tájfun tavaly elég messzire jutott ahhoz, hogy még a hongkongi és a sanghaji kikötőkben is megrongálja a hajókat, és zavarokat okozott az ellátási láncban.
