A hét elején értesültek a német fogyasztók arról, mennyi pluszpénzt kell fizetniük a gázért a hűvös hónapokban. Októbertől kilowattóránként 2,42 eurócentben, azaz közel 10 forintban határozták meg a gázilletéket, ami egy négyfős háztartásban minimum évi 480 eurós többletköltséget tesz ki.  

A fuel price sign at an Aral AG gas station in central Berlin, Germany, on Tuesday, Aug. 9. 2022. German Finance Minister Christian Lindner said he will look at ways of exempting the country's looming gas levy from sales tax in an effort to at least partially ease the burden on consumers from soaring energy costs.
Fotó: Getty Images

Új illetéket kell fizetniük a német fogyasztóknak a magas gázárak miatt

Fogyasztásalapú illetéket vezetnek be Németországban.

A Makrogazdasági és Konjunktúrakutató Intézet (IMK) számításai szerint, melyeket a Handelsblatt idéz, a gázilleték kivetése – együtt a havi jelképes 9 eurós tömegközlekedési bérletek kivezetésével és a hatósági üzemanyag-kedvezmények kifutásával – akár 2 százalékponttal is megemelheti az inflációt, amely az év vége felé meghaladhatja a 10 százalékot is. Ez hatalmas vásárlóerő-csökkenést jelent a fogyasztók számára, akik már így is 7,5 százalékos átlagos áremelkedéssel és súlyos megszorításokkal néznek szembe.

A vállalatok sincsenek sokkal jobb helyzetben, egyre több ágazat kéri az állam közbenjárását, támogatását. A német acélgyártók szövetségének elnöke, Hans Jürgen Kerkhoff elmondta, hogy a gázilleték körülbelül évi 500 millió eurójába kerülne a német acéliparnak, pedig a szektornak az emelkedő energiaárak miatt eddig már 7 milliárd eurós többletköltsége keletkezett. A német acélipar évente nagyjából 2 milliárd köbméter földgázt használ fel.

A  pluszforrások után kutatva ismét felmerült az extraprofitadó gondolata. 

A Rosa Luxemburg Alapítvány el is készítette ezzel kapcsolatos tanulmányát, eszerint ha extraprofitadót vetnének ki az olaj-, gáz- és villamosenergia-cégeknél a válsággal összefüggésben lecsapódó többletnyereségre, akkor abból

 évente csaknem 30–100 milliárd euró folyhatna be az államkasszába.

A szerzők által kalkulált maximális, csaknem 102 milliárd eurós bevétel a többletnyereség 90 százalékos elvonásából jönne össze. Ha csak 50 százalékos lenne az adókulcs, az is csaknem 57 milliárd eurót hozna a konyhára, 25 százaléknál pedig 28 milliárd folyna be – áll a tanulmányban.

02 August 2022, Lower Saxony, Hanover: The Linden combined heat and power plant ("The Three Warm Brothers") is photographed from Kronsberg right next to the new city hall. The gas-fired power plant supplies up to 255 megawatts of electrical energy and also has a thermal output of 185 megawatts. The energy supplier enercity can thus supply up to 460,000 households with electricity and 80,000 apartments with heat. The German Federal Ministry of Economics is working on a gas conservation ordinance to prevent the unnecessary conversion of natural gas into electricity.
Fotó: Julian Stratenschulte / AFP

Ugyanakkor a többletnyereség beszedése gondokat okozna, mivel például az olajvállalatok nyeresége főként külföldön keletkezik, s a cégek nyereségük jelentős részét olyan adóparadicsomokba utalják, mint Szingapúr vagy Svájc.

Olaf Scholz kancellár egyelőre szkeptikusan nyilatkozott az extraprofitadóval kapcsolatban, mivel szerinte beszedése technikailag nehezen kivitelezhető.

Christian Lindner pénzügyminiszter pedig határozottan ellenzi, noha a szavazók 58 százaléka is támogatná az extraprofitadót.

Azzal érvelt, hogy egy ilyen közteherrel elriaszthatják a befektetőket. Csakhogy nem Németország lenne az első európai állam, amely különadót vezet be a válságból származó extra nyereségre: Magyarország, Olaszország, Görögország, Románia és az Egyesült Királyság is élt már ezzel a lehetőséggel.

Megkeseredett az üzleti hangulat Németországban és az eurózónában

Augusztusban tovább romlott a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet németországi és euróövezeti gazdasági hangulatindexe.