Közös problémával küzdenek a fejlett országok szerte a világon: lassul vagy egyenesen visszaesik a gazdasági növekedés, a munkanélküliség pedig a történelmi mélypont közelében maradt. Az Egyesült Államokban júliusban több mint félmillióval nőtt a munkahelyek száma, a munkanélküliségi ráta így a pandémia előtti mélypontra, 3,5 százalékra mérséklődött. A gazdasági növekedés viszont az első és a második negyedévben is visszaesett.  

Németországban a második negyedév a GDP-növekedés megtorpanását hozta, s félő, hogy az energiaellátási problémák a második fél évben recesszióba taszítják az eurózóna legnagyobb gazdaságát. Ezzel párhuzamosan viszont a munkanélküliségi ráta 40 éves mélypont közelében áll, s a felmérések szerint a vállalatok csaknem fele szerint a munkaerőhiány visszafogja a termelést. Hasonló a helyzet például Új-Zélandon is, ahol az első negyedévben csökkent a GDP, a munkanélküliségi ráta viszont több évtizedes mélyponton, 3,3 százalékon áll.

A Now Hiring sign is seen on April 17, 2021 in Orlando, Florida, USA. Businesses in Central Florida are having difficulty filling openings, with owners attributing the shortage of workers to COVID concerns by employees and a preference by many to remain at home while receiving state jobless benefits combined with the weekly unemployment bonus of $300 provided for under the American Rescue Plan.  (Photo by Paul Hennessy/NurPhoto) (Photo by Paul Hennessy / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
Munkaerő-felvétel van Floridában. Fotó: Paul Hennessy / NurPhoto via AFP

  

A helyzet tehát pont fordított, mint a 2008-as pénzügyi válságot követő felívelés idején volt, amikor az amerikai és az európai GDP szárnyalt, viszont a munkanélküliségi ráta még évekig kínzóan magas volt. 

Félő azonban, hogy a mostani kegyelmi állapot nem tart soká. A jegybankok világszerte kamatemelési hullámban vannak, a kínálati sokkok nyomán megugró inflációt s az ennek következtében kialakuló inflációs várakozásokat igyekeznek letörni. Legutóbb a Bank of England (BoE) csapott bele a lecsóba, és a tőle megszokott 25 bázispontok helyett 50 bázisponttal, 1,75 százalékra emelte irányadó kamatát. A BoE előrejelzése szerint a várhatóan elhúzódó recesszió a jelenlegi, a pandémia előtti szintet megközelítő 3,8 százalékról 5,5 százalékra tolja majd fel a munkanélküliségi rátát.  

Van azonban egy örök kivételnek számító ország, mégpedig Japán, ahol a lassú gazdasági növekedésnek és az alacsony munkanélküliségnek mondhatni történelmi hagyományai vannak. 

A japán GDP-növekedés az elmúlt harminc évben átlagosan 0,8 százalékos volt, úgy, hogy hosszú évekig negatív volt a ráta. Ehhez képest a munkanélküliség soha nem emelkedett 5,5 százalék fölé, sőt 2010 óta szinte folyamatosan csökken, napjainkban pedig elérte a pandémia előtti 2,2 százalékos mélypontot. 

Mindez szinte folyamatos defláció mellett

An organizer, wearing a  horse-face mask demonstrates for a job-hunting service in Naniwa, Osaka Prefecture on March 2nd, 2022. The IT venture corporation,  Beyond  held a virtual reality interview event in order to provide avatar characters with students in the metaverse. The students who seek a job show their personality by  being an avatar charachter.   ( The Yomiuri Shimbun ) (Photo by Naoki Maeda / Yomiuri / The Yomiuri Shimbun via AFP)
Állásinterjú Japánban. Fotó: Naoki Maeda / The Yomiuri Shimbun via AFP

A feszes munkaerőpiac hátterében az elöregedő népesség és a munkavállalási célból bevándorlók alacsony száma áll – s úgy tűnik, ez egyre inkább jellemző a fejlett országok többségére. A pandémia előtt ugyan a japánok igyekeztek lazítani a foglalkoztatási szabályokat, támogatták a kisgyermekes anyák újbóli munkába állását, ösztönözték a minél későbbi nyugdíjba vonulást, enyhítettek a munkavállalási célú bevándorlás szabályozásán, s például lehetővé tették, hogy a külföldi diákok heti 28 óra munkát vállaljanak. Ahogy azonban életbe léptek ezek az intézkedések, beütött a járvány, és újra befagyott a munkaerőpiac is. 

06 July 2022, Hamburg: "We're looking for you! Fancy service?" is written on a board outside a restaurant on the Alster. The number of vacancies in the hospitality industry has risen considerably in the north. Photo: Christian Charisius/dpa (Photo by CHRISTIAN CHARISIUS / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP)
Fotó: Christian Charisius / DPA Picture-Alliance via AFP

A tankönyvi közgazdasági elmélet szerint a foglalkoztatás és a gazdasági növekedés szoros korrelációban áll egymással. 

Az Arthur Melvin Okun amerikai közgazdász munkássága nyomán Okun-törvénynek nevezett szabályszerűség szerint megállapítható, hogy az Egyesült Államokban a gazdasági növekedés 1 százalékos csökkenése a munkanélküliség fél százalékos növekedését idézi elő. Az összefüggés persze csak akkor érvényes, ha van megfelelő számú munkaerő a piacon. A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, pont ez a probléma: kevesebb az álláskereső, mint a pandémia előtt, így a növekedési problémák ellenére is hiány van munkaerőből. 

2020 februárja óta az amerikai munkaerőpiac nagyjából 500 ezer fővel csökkent. Németországban ugyanezen időszak alatt 350 ezerrel, Nagy-Britanniában 550 ezerrel csökkent a potenciális munkavállalók száma. 

A munkacélú migrációt a járvány által megkövetelt korlátozások vágták haza. Új-Zélandra például a 2019 júniusát megelőző 12 hónapban 240 ezren érkeztek munkavállalói vízummal, a 2021 júniusát megelőző egy évben viszont már csak 5 ezren. Az Egyesült Államokban a migráció 2017-ben, Trump elnök intézkedései nyomán kezdett el apadni, Trump nemcsak az illegális, de a legális bevándorlást is korlátozta, ráadásul a pandémia itt is keményen beleszólt a dolgokba. 

Az éves nettó beáramlás a 2015–2016 átlagában mért egymillióról 2020–2021 átlagában 250 ezerre csökkent. Ezzel párhuzamosan az idősebb korú munkavállalók – részben a járványtól való félelem miatt – kiestek a munkaerőpiacról, s a fiatalabbak közül is sokan kiléptek gyermekvállalás vagy idősebb rokonaik ápolása miatt. 

A 65 évnél idősebbek körében a munkavállalási hajlandóság a 2020 elején mért 26 százalékról 23 százalékra csökkent. Európában a német és az olasz társadalomra szintén az elöregedés a jellemző, a következő években várhatóan milliók távoznak a munkaerőpiacról. Ez arra utal, hogy a munkaerőhiány tartós lesz az öreg kontinensen is.  

Az alacsony munkanélküliségi rátát általában kedvezőnek szokás tekinteni, hiszen azt mutatja, hogy sokan dolgoznak egy adott országban, ami javítja a potenciális GDP-t, kevesebb segélyt kell fizetni, kedvezőbbek a jövedelmi körülmények. Ám vannak hátrányai is, így például az, hogy a gazdaság nem tud munkaerőt átcsoportosítani a gyors növekedésű szektorokba, nem működik a kapitalizmus egyik alapelve, a „kreatív rombolás”.