Az egész Európát sújtó aszály nem kíméli Horvátországot sem, az ország gyakorlatilag mindenütt porszáraz. A jelenség leginkább a termőföldeken érhető tetten, az idén ugyanis a tavaszi vetésű kultúrák zöme tönkrement a vízhiány miatt.
Az aszály legnagyobb vesztese a kukorica, amelyből 290 ezer hektárt vetettek a horvátok, de hasonlóan gyér, a sokéves átlagtól messze elmaradó lesz a 87 ezer hektáron termesztett szója hozama is. A tavaszi kultúrákból egyedül a napraforgó termése lesz elfogadható, de az aszályt némiképp elviselő növényből alig 40 ezer hektárt vetettek szomszédaink. A mezőgazdászok egyedül öntözéssel tudnák kivédeni a csapadékhiány okozta károkat, de a legtöbb helyen erre nincs mód. Az ország termőterületeinek mindössze 2,5 százalékán van erre lehetőség, ráadásul a vízszint is nagyon alacsony.
Aknák bukkannak elő a kiszáradt folyómederből
Az aszály miatt több kisebb patak és tó ki is száradt. Eltűnt például a víz a Karasica és a Vuka vízfolyásokból, de Zágráb egyik közkedvelt kirándulóhelyének a Bundeknek a tava is kiapadt. Hasonló a helyzet a nagyobb folyóknál, amelyeknek a vízállása már a rekordalacsony szintet közelíti. A Száva folyón például Zágrábnál eddig csak egyszer, 1993-ban mértek a mostani mínusz 297 centiméternél alacsonyabb vízszintet.
A mostani vízállás annyira alacsony, hogy az ország második legnagyobb folyóján a főváros közelében egyes helyeken át lehet gázolni.
Nem sokkal jobb a helyzet a Dráván sem. A Magyarország és Horvátország határán fekvő folyó Eszéknél mínusz 130 centiméter, ennél alacsonyabb szintet csak 1983-ban mértek, akkor mínusz 164 centiméter volt a folyó állása. A mostani alacsony vízállás nem várt következményekkel is járt, a víz ugyanis több helyen annyira viszahúzódott, hogy olyan homokszigetek is előbukkantak, amelyek az utóbbi évtizedekben sosem.
A folyó medre a délszláv háború után csak részben lett aknamentesítve, ezért ezeken a szigeteken akár robbanótöltetek is lehetnek, ezért megközelítésük nem ajánlott. Az elmúlt hetekben a horvát tűzszerészek megkezdték az előbukkanó szigetek átvizsgálását, és több aknát is találtak, de a folyó még nagyon sok töltetet rejthet.
Továbbra is nagy problémát okoznak a tüzek
Ha az aszály és a vízhiány önmagában nem lenne elég, Horvátország tengerparti részén mindennapossá váltak a bozót- és erdőtüzek.
Az idén az országban már csaknem 20 ezer hektárnyi növényzet vált a lángok martalékává, de több ház és autó is odaveszett a tűzvészekben.
Mivel naponta több új esethez is riasztják a tűzoltókat, ezért a károk felmérése még szinte lehetetlen, de
egyes becslések akár egymilliárd kunára, vagyis több mint 52 milliárd forintra teszik a veszteségeket.
A horvát hatóságok a lángok megfékezésére tűzoltórepülőket is bevetnek, ám az elöregedő gépek karbantartása a sok bevetés és a szakemberhiány miatt nagyon nehézkes. A flotta legütőképesebb darabjaiból a Canadair CL–415 típusú gépekből például a hat helyett csak három van bevethető állapotban, ez pedig nagyon megnehezíti a munkát. A tűzoltók és a mezőgazdászok dolgát csak egy kiadós eső könnyíthetné meg, de jelentősebb csapadékra egyelőre az idő lehűlése ellenére sem számíthatnak.
