Új rekordot döntött Kína külkereskedelmi többlete : júliusban 101,26 milliárd dollárra nőtt az egy évvel korábbi 55,89 milliárd dollárról, és ezzel jóval meghaladja a 90 milliárd dolláros piaci várakozásoka, mégpedig a bivalyerős exportnak köszönhetően. Az eladások értéke 18 százalékkal nőttaz előző év azonos időszakéhoz képest, míg az sokkal lassabban, csupán 2,3 százalékkal emelkedett. A januártól júliusig tartó időszakban a kereskedelmi többlet így 482,3 milliárd amerikai dollárt tett ki.
Alicia Garcia Herrero, a Natixis francia befektetési bank ázsiai és csendes-óceáni térségének vezető közgazdásza szerint annál jobb, minél több tartalékot tud felhalmozni Kína, hiszen a tajvani feszültség közepette akár nemzetközi szankciókat is kivethetnek Pekingre.
Nem kellett hozzá sok, hogy a kínai és tajvani hadihajók öszecsapjanakMintegy 10 kínai és tajvani hadihajó hajózott a Tajvani-szorosban. |
Ismét meglepett minket a kínai növekedése– mondta Zhang Zhiwei, a Pinpoint Asset Management vezető közgazdásza a Bloombergnek, majd hozzátette, hogy az erős külkereskedelem segíti az ország gazdaságának fellendülését ebben a nehéz időszakban, amikor továbbra is meglehetősen gyenge a belső kereslet. Továbbá növeli a kínai valutába vetett bizalmat is, és segít megakadályozni a tőkekiáramlást.
A legmeglepőbb információ azonban a kínai–orosz kereskedelemmel kapcsolatban érkezett.
Kína kereskedelme Oroszországgal 37,1 százalékkal nőtt, a kínai import pedig 49,3 százalékos növekedést mutatott a szomszédos országból. Az ázsiai nagyhatalom különösen nagy mennyiségű energiahordozót vásárolt Oroszországtól.
Kína és Oroszország kereskedelmének növekedése a két ország erősen egymást kiegészítő gazdaságának köszönhető – mondta Song Kui, a Kortárs Kína-Oroszország Regionális Gazdasági Kutatóintézet elnöke vasárnap a Global Timesnak, hozzátéve, hogy a nyugati szankciók is arra ösztönözték Oroszországot, hogy bővítse Kínába irányuló exportját. A két ország közötti külkereskedelem várhatóan idén meghaladja a 2021-es szintet is, amikor rekordmértékű, 146,87 milliárd dollár volt.
Kína ásványi tüzelőanyag-, olaj- és az aszfaltgyártáshoz szükséges termékek importja Oroszországból az első hat hónapban elérte a 36,53 milliárd dollárt, míg a kínai mechanikai és elektromos termékek Oroszországba irányuló exportja elérte a 11,39 milliárd dollárt a vámadatok szerint. Az energiaügyi együttműködés mellett az elmúlt években a kínai-orosz kiterjedt a mezőgazdaságra, az elektromos járművekre és más területekre is – tette hozzá Song.
A vasárnapi híreknek Európában kevésbé örülhettek.
Kína németországi importja 6,7 százalékkal esett vissza, miközben a kínai export Németországba 17,6 százalékkal nőtt. Hasonló a tendencia az Európával folytatott kereskedelemben is: Kína exportja az Európai Unióba 23,2 százalékkal szökött fel, míg az unióból származó import 7,4 százalékkal csökkent.
