BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Még mindig megy a turbinavita Scholz és a Gazprom között

A német kancellár szerint csak akarat kérdése az orosz fél részéről, hogy mikor térhet vissza az országba az Északi Áramlat 1 gázvezetékhez szükséges turbina, azonban pontosan senki nem tudja, hogy mi a helyzet.

Olaf Scholz német kancellár szerdán ismét Moszkvát hibáztatta az Északi Áramlat 1 gázvezeték gázturbinájának késedelmes visszaszállításáért. A berendezést a Siemens gyártotta, és Kanadában szervizelték, de azóta is Németországban rekedt. „A turbina működik – mondta Scholz a Siemens Energy mülheimi gyárában tett látogatásán. – Bármikor elszállítható és használható. Semmilyen technikai oka nincs a gázszállítási szerződések nemteljesítésének – tette hozzá.
Európa azzal vádolja Oroszországot, hogy hamis ürügyekkel fogja vissza a gázszállításokat, miközben ez valójában bosszú az ukrajnai inváziót követő nyugati szankciók miatt. Moszkva ezt tagadja, és azt állítja, hogy a turbinával kapcsolatos problémák miatt kellett a kapacitás 20 százalékára csökkenteni az Északi Áramlat 1-en keresztül érkező gáz mennyiségét. Az állami tulajdonban lévő Gazprom orosz gázipari óriásvállalat egyik vezetője szerint pedig az sem állt összhangban a szerződéssel, hogy a berendezést a karbantartás után Németországba szállították.

Chancellor Scholz at Siemens Energy Nord Stream gas turbine
Fotó: Bernd Thissen / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP


Scholz szerdán azt mondta, hogy az összes hivatalos dokumentum rendelkezésre áll a turbina Oroszországba szállításához, és a használatba vételének sincsenek jogi akadályai, hiszen a földgázkitermelés és a földgáz-kereskedelem területét nem érintik a szankciók. 

Már csak arra van szükség, hogy az orosz fél oldalán „legyen valaki, aki azt akarja, hogy megérkezzen” a berendezés – fogalmazott a kancellár.
Miközben a két fél egymást hibáztatja, az a kívülállók nehezen megállapítható, hogy mi a valódi helyzet. A kérdéses berendezés a Reuters összeállítása szerint egy 12 méter hosszú, húsztonnás SGT–A65 turbina, amelyet a portovajai kompresszorállomásra kellene visszaszállítani. Ott eredetileg nyolc ipari aerodinamikus gázturbina működött, amelyet a Rolls-Royce gyártott, a cég turbinagyártási üzletágát a Siemens Energy 2014-ben vásárolta meg. 

Ezekre a turbinákra a meghajtó centrifugális kompresszorok működtetéséhez van szükség, amelyek a gázmennyiségek sűrítésével növelik a nyomást, hogy biztosítsák az üzemanyag zökkenőmentes szállítását.
A Gazprom szerint a Portovajában található gázszivattyúegységek közül hat egyenként 52, míg kettő egyenként 27 MW kapacitású. Ezenkívül négy tartalék turbina van ott, amely biztosítja a szivattyúzást, ha az egyes berendezéseknek karbantartás miatt el kell hagyniuk a helyszínt, ami általában két-három évente fordul elő, mondta a Reutersnek egy az ügyet ismerő forrás. A hat nagy teljesítményű berendezés közül kettő szünetelhet anélkül, hogy ez csökkentené az állomás kapacitását, mondta, és a Gazprom a Németországban veszteglő mellett még egyet leállított rutinkarbantartás, illetve a berendezés technikai állapota miatt.
Ez utóbbi valóságtartalmát azonban nem lehet ellenőrizni. 

Fotó: Olga Matseva / AFP

„Sokan azt mondják, hogy ez csak kifogás az oroszok részéről, miközben nyomást gyakorolnak az európai energiapiacra – magyarázta Jonathan Stern, az Oxford Institute for Energy Studies vezető kutatója. – Ez teljes mértékben lehetséges, mert egyszerűen nem tudunk eleget sem a Siemens, sem a Gazprom részéről a karbantartási ütemtervről. A probléma az, hogy egyik fél sem adja meg a szükséges információkat.”
A portovajai kompresszorállomás Vibord város közelében található, a Finn-öbölben, ahol az Északi Áramlat 1 belép a Balti-tenger alá, innen szivattyúzzák a földgázt az 11 224 kilométeres vezetéken keresztül a németországi Greifswaldba. A Gazprom a Portovaját a világ legnagyobb kompresszorállomásaként tartja számon. Az Északi Áramlat 1 névleges kapacitása évi 55 milliárd köbméter, ám a kapacitásnövelések után 2020-ban és 2021-ben több mint 59 milliárdot szállítottak rajta, ami az Európai Unióba irányuló teljes orosz gázszállítás több mint egyharmada. A Portovaja 2020-ban érte el a napi rekordot, közel 177 millió köbmétert.
Oroszországban is gyártanak egyébként turbinákat, de azoknak a kapacitása legfeljebb 25 megawatt. 

A Power Machines gépipari vállalat jelenleg kétféle, egyenként 65 és 170 MW teljesítményű berendezést fejleszt, az előbbi várhatóan 2024-ben kezdi meg működését tesztüzemben, a másik az idén vagy jövőre. Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter a múlt hónapban a parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy Oroszország az orosz energiaszektor érdekében felgyorsítja a nagy turbinák tesztelését.

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.