Olaf Scholz német kancellár szerdán ismét Moszkvát hibáztatta az Északi Áramlat 1 gázvezeték gázturbinájának késedelmes visszaszállításáért. A berendezést a Siemens gyártotta, és Kanadában szervizelték, de azóta is Németországban rekedt. „A turbina működik – mondta Scholz a Siemens Energy mülheimi gyárában tett látogatásán. – Bármikor elszállítható és használható. Semmilyen technikai oka nincs a gázszállítási szerződések nemteljesítésének – tette hozzá.
Európa azzal vádolja Oroszországot, hogy hamis ürügyekkel fogja vissza a gázszállításokat, miközben ez valójában bosszú az ukrajnai inváziót követő nyugati szankciók miatt. Moszkva ezt tagadja, és azt állítja, hogy a turbinával kapcsolatos problémák miatt kellett a kapacitás 20 százalékára csökkenteni az Északi Áramlat 1-en keresztül érkező gáz mennyiségét. Az állami tulajdonban lévő Gazprom orosz gázipari óriásvállalat egyik vezetője szerint pedig az sem állt összhangban a szerződéssel, hogy a berendezést a karbantartás után Németországba szállították.
Scholz szerdán azt mondta, hogy az összes hivatalos dokumentum rendelkezésre áll a turbina Oroszországba szállításához, és a használatba vételének sincsenek jogi akadályai, hiszen a földgázkitermelés és a földgáz-kereskedelem területét nem érintik a szankciók.
Már csak arra van szükség, hogy az orosz fél oldalán „legyen valaki, aki azt akarja, hogy megérkezzen” a berendezés – fogalmazott a kancellár.
Miközben a két fél egymást hibáztatja, az a kívülállók nehezen megállapítható, hogy mi a valódi helyzet. A kérdéses berendezés a Reuters összeállítása szerint egy 12 méter hosszú, húsztonnás SGT–A65 turbina, amelyet a portovajai kompresszorállomásra kellene visszaszállítani. Ott eredetileg nyolc ipari aerodinamikus gázturbina működött, amelyet a Rolls-Royce gyártott, a cég turbinagyártási üzletágát a Siemens Energy 2014-ben vásárolta meg.
Ezekre a turbinákra a meghajtó centrifugális kompresszorok működtetéséhez van szükség, amelyek a gázmennyiségek sűrítésével növelik a nyomást, hogy biztosítsák az üzemanyag zökkenőmentes szállítását.
A Gazprom szerint a Portovajában található gázszivattyúegységek közül hat egyenként 52, míg kettő egyenként 27 MW kapacitású. Ezenkívül négy tartalék turbina van ott, amely biztosítja a szivattyúzást, ha az egyes berendezéseknek karbantartás miatt el kell hagyniuk a helyszínt, ami általában két-három évente fordul elő, mondta a Reutersnek egy az ügyet ismerő forrás. A hat nagy teljesítményű berendezés közül kettő szünetelhet anélkül, hogy ez csökkentené az állomás kapacitását, mondta, és a Gazprom a Németországban veszteglő mellett még egyet leállított rutinkarbantartás, illetve a berendezés technikai állapota miatt.
Ez utóbbi valóságtartalmát azonban nem lehet ellenőrizni.
„Sokan azt mondják, hogy ez csak kifogás az oroszok részéről, miközben nyomást gyakorolnak az európai energiapiacra – magyarázta Jonathan Stern, az Oxford Institute for Energy Studies vezető kutatója. – Ez teljes mértékben lehetséges, mert egyszerűen nem tudunk eleget sem a Siemens, sem a Gazprom részéről a karbantartási ütemtervről. A probléma az, hogy egyik fél sem adja meg a szükséges információkat.”
A portovajai kompresszorállomás Vibord város közelében található, a Finn-öbölben, ahol az Északi Áramlat 1 belép a Balti-tenger alá, innen szivattyúzzák a földgázt az 11 224 kilométeres vezetéken keresztül a németországi Greifswaldba. A Gazprom a Portovaját a világ legnagyobb kompresszorállomásaként tartja számon. Az Északi Áramlat 1 névleges kapacitása évi 55 milliárd köbméter, ám a kapacitásnövelések után 2020-ban és 2021-ben több mint 59 milliárdot szállítottak rajta, ami az Európai Unióba irányuló teljes orosz gázszállítás több mint egyharmada. A Portovaja 2020-ban érte el a napi rekordot, közel 177 millió köbmétert.
Oroszországban is gyártanak egyébként turbinákat, de azoknak a kapacitása legfeljebb 25 megawatt.
A Power Machines gépipari vállalat jelenleg kétféle, egyenként 65 és 170 MW teljesítményű berendezést fejleszt, az előbbi várhatóan 2024-ben kezdi meg működését tesztüzemben, a másik az idén vagy jövőre. Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter a múlt hónapban a parlamentben tartott beszédében azt mondta, hogy Oroszország az orosz energiaszektor érdekében felgyorsítja a nagy turbinák tesztelését.
