Nagyobb sebességbe kapcsolat Európa és Ázsia versenye a szűkös LNG-kapacitásokért. Japán a világ második, Dél-Korea a harmadik legnagyobb cseppfolyós gázimportőre. (Kína az első.) Mindkét ázsiai ország attól tart, hogy az orosz gázt kétségbeesetten kiváltani igyekvő európai országok az év hátralévő részében kiárazzák a piacról. Az európai gázárak egy év alatt az ötszörösükre emelkedtek. 

--FILE--AL SAFLIYA, a Bahamian super large LNG ship, successfully berths at the Xin'ao Zhoushan LNG terminal, which is the largest LNG ship with the largest loading capacity in port this year in Zhoushan archipelago new area, Zhoushan city, east China's Zhejiang province, 5 November 2020. (Photo by Yao Feng / Imaginechina via AFP)
Fotó: Imaginechina via AFP / Yao Feng

Azt látjuk a piacon, hogy beindult a tülekedés az LNG-szállítmányokért– mondta a Financial Timesnak egy ázsiai gázvállalat vezérigazgatója, hozzátéve, hogy a verseny a szokásosnál korábban élesedett ki, s bár egyelőre még nem jelent meg az árakban, de ez a folyamat hamarosan megindul. Minél később vásárol valaki, annál jobban fogja nyögni a magas árakat– tette hozzá. 

A japán és a dél-koreai cégek „meglehetősen erős aktivitást” mutatnak az úgynevezett strip LNG-vásárlásokban. A gázpiacon a strip szerződés az egymást folyamatosan követő hónapokra vonatkozó szállításokat jelenti. Az ázsiaiak esetében ez november-december-januárra vonatkozik.  

Toby Copson, a Trident LNG gázkereskedelmi vállalat globális kereskedésért felelős vezetője szerint az ázsiai vevők számára hagyományosan kulcskérdés az energiabiztonság. Most viszont beléptek a piacra az európai szereplők is, nagy tételekre igényt tartva. Az ázsiaiak így kénytelenek felverni az árakat. Ez eddig is így volt, az ázsiai szállítású LNG-jegyzések az elmúlt években is jóval magasabbak voltak, mint az európai árak. Most azonban a TTF, az öreg kontinensen irányadó ár jelentősen magasabb, mint az ázsiai, ahogy az európai államok igyekeznek kiváltani az orosz gázt. A nagyobb árrés miatt így az LNG-kereskedők az európaiakat részesítik előnyben. A két kontinens közötti árkülönbség olyan nagy, hogy gyakran előfordul, hogy megéri az ázsaiakkal kötött hosszú távú szerződéseket is felmondani.  

Az öldöklő küzdelem főleg az amerikai LNG-ért folyik. Az USA az idei első négy hónapban cseppfolyós gáz termelésének 74 százalékát exportálta Európába a tavalyi 34 százalék után – az IEA, a Nemzetközi Energia Ügynökség statisztikái szerint. Tavaly és tavalyelőtt viszont még Ázsia volt a legnagyobb felvevőpiac. Mindennek a levét a feltörekvő ázsiai országok isszák meg, a gazdag Japán és Dél-Korea képes megfizetni a magasabb árakat. A helyzetet tovább rontja, hogy Ausztrália – saját ellátásának biztosítása érdekében – korlátozhatja az LNG exportját, erről várhatóan októberben döntenek

A hosszú távú kilátásokat tovább rontja, hogy az amerikai termelők nem képesek jelentősen növelni kitermelésüket, ugyanis nagyon erős hiány van a palaolaj- és -gázmezők üzemeltetéséhez szükséges berendezésekből.  

A télhez közeledve kulcsfontosságú lesz, hogy miként alakul az európai gáztárolók töltöttségi szintje,illetve az, hogy az orosz Szahalin-2 projekttel mi lesz. Ez utóbbi – amelyet éppen államosítanak – adja a japán LNG-felhasználás 10 százalékát. Kína gazdasága lassulásával, a fejét újra felütő koronavírus-járvánnyal küzd, így jelenleg hiába a legnagyobb importőr, nem növeli LNG felhasználását.  Arra is van azonban némi remény, hogy a hagyományosan hosszú távú szerződésekkel operáló kínaiak esetleges feleslegüket piacra dobják, ezzel enyhülhetne valamelyest az árnyomás. Ha viszont kemény télre lesz kilátás és élénkül náluk a gazdasági aktivitás, minden bizonnyal ők is beszállnak a meccsbe.  

Ez viszont azt jelentené, hogy még kevesebb cseppfolyós gáz lesz hozzáférhető a világpiacon és az európai árak még jobban elszállnak, tovább növelve a recesszió valószínűségét