A kínai munkanélküliségi biztosítási alap kifizetései júniusban 256,6 százalékkal, 37,19 milliárd jüanra ugrottak a tavaly év azonos időszakához képest – derült ki a Reutersnek a pekingi emberi erőforrások minisztériumának adatait felhasználó számításaiból. (Egy jüan 60,32 forint.) Ez volt a legmagasabb érték 2013 januárja, vagyis az adatszolgáltatás kezdete óta.
A kifizetések megugrása miatt a májusi 4,91 milliárdról júniusban 22,74 milliárd jüanra nőtt az alap hiánya, miközben a mérleg januártól áprilisig még havi többlettel zárt.
A munkanélküliségi biztosítási alapot munkáltatói, munkavállalói és kormányzati befizetésekből állítják össze, forrásait a munkanélküliek alapellátásához használják fel.
A világ második legnagyobb gazdaságát súlyosan érintette az idén az újabb és újabb járványgócok felbukkanása, ami zavarokat okozott az ellátási láncokban, és megnehezítette, hogy a kisvállalkozások új munkahelyeket hozzanak létre.
A fiatalok körében rekordot jelentő 19,9 százalékra emelkedett júliusban a munkanélküliségi ráta, miközben az állástalanok aránya a nagyvárosokban 5,4 százalékra csökkent.
A Reuters megszólaltatott egy Sanghajban tanuló diákot, aki azért halasztotta el egy évvel az egyetem befejezését, mert annyira szűkös a hogy esélye sincs állást találni. „Az internetes cégek, amelyeknél rengeteg frissdiplomás kötött ki pár évvel ezelőtt, most sorra bocsátják el az embereket” – mondta a csak Vangként azonosított diák. Pedig a kormány májusban bejelentette, hogy 1500 jüan támogatást fizet a vállalatoknak minden frissdiplomás után, akinek állást adnak.
Kína célja 5,5 százalék alatt tartani a városi munkanélküliségi rátát, és több mint 11 millió új munkahelyet teremtene az idén. Az év első hét hónapjában ebből 7,83 milliót sikerült létrehozni, vagyis az éves cél 71,2 százalékát teljesítették. „Rövid távon továbbra is nyomás nehezedhet a kínai munkaerőpiacra, mivel a lassabb GDP-növekedés kevesebb munkahelyet teremt, a külső és belső kereslet lassul, a kis- és középvállalkozások küszködnek, és magas a frissen végzett egyetemi diplomások száma” – mondta Bruce Pang.
A Jones Lang Lasalle vezető közgazdásza szerint „a foglalkoztatottság növeléséhez a belföldi kereslet fellendítése továbbra is politikai prioritás marad, ami kulcsfontosságú, ugyanakkor kihívást jelent”.
A kínai gazdaság növekedése szinte biztosan nem éri el az idén a célul kitűzött 5,5 százalék körüli szintet, de a legfrissebb prognózisok szerint ennél sokkal gyengébb is lehet. A gyenge keresletre, a járvánnyal kapcsolatos zéró tolerancia politikájára és az energiakorlátozásokra hivatkozva a múlt héten a Goldman Sachs és a Nomura is visszavágta a kínai növekedési kilátásokat. Az előbbi a teljes évet tekintve 3 százalékos bővülést vár a korábban jelzett 3,3 százalék helyett, az utóbbi csak 2,8 százalékost. A Citi némileg optimistább, ugyancsak a múlt héten 3,9 százalékról 3,5 százalékra csökkentette a növekedési kilátásokat.
