Újabb IMF-hitelért folyamodik Argentína
Argentína azt fontolgatja, hogy ismét a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordul hitelért – értesült az ügyhöz közel álló forrásokból a Reuters. Ezúttal az IMF rugalmassági és fenntarthatósági alapját (RST) csapolnák meg, amelyet a nemzetközi szervezet azért hozott létre, hogy fejlődő és feltörekvő tagállamai fenntartható fejlődését finanszírozza.
A hírügynökség forrásai szerint a hiteligényt október elején nyújthatják be. Az RST szabályai szerint a maximális igényelhető összeg Argentína részéről 1,3 milliárd dollár. Sergio Massa, a júliusban kinevezett gazdasági miniszter várhatóan szeptember elején utazik Washingtonba, a szervezet székhelyére, hogy tárgyaljon a feltételekről. Argentínának jelenleg is van egy hitelmegállapodása az IMF-fel, 44 milliárd dollár értékben. Az ennek felhasználásáról szóló IMF-vizsgálat szintén szeptemberre várható. Az RST teljes keretösszege 45 milliárd dollár, ebből 37 milliárd dollárra már született hitelmegállapodás.
A második legnagyobb gazdaságú latin-amerikai ország (az első Brazília) ismét bajban van. A peso árfolyama zuhan a dollárhoz képest,
az infláció elemzői előrejelzések szerint az idén meghaladja a 80 százalékot.
Az ország az IMF-megállapodás értelmében vállalta, hogy pozitív reálkamatot tart fenn, így a jegybank folyamatos kamatemelésekre kényszerül. Legutóbb – az idén hetedszer – 8 százalékkal, 60 százalékra növelte a központi bank az irányadó rátát.
A lakosságot azonban ez nem nyugtatta meg, a régi jól bevált reakcióként elkezdték kivonni dollárbetétjeiket a bankokból, az elmúlt időszakban több mint egymilliárd dollárt vettek ki. A válság akkor éleződött ki, amikor Martín Guzmán gazdasági miniszter július 2-án lemondott.
Sergio Massa azóta a harmadik kinevezett erre a posztra, a befektetők kezdetben örömmel fogadták, majd később folytatódott a bankbetétek kivonása.
Az argentin gazdaság sorozatos válságai nyomán az ország megítélésének egyik legjobb indikátorává a betétkivonás sebessége vált. Az egyik legsúlyosabb krízis, a 2001-es során odáig fajult a helyzet, hogy a kormány beliltotta a nagyobb összegű készpénzfelvételeket az ATM-eknél, tovább súlyosbítva ezzel a társadalmi válságot.
