Gyorsan halmozódnak Európában az orosz gázszállítások leállásából eredő gondok, így tehát kemény tél elé néz az öreg kontinens. A háztartások után az alapvető nyersanyagokra éhező vegyipar, az acélgyártók és az autóipar nyomhatja meg először a vészcsengőt a magas energiaárak miatt.
A Bloomberg Economics közgazdászai alapforgatókönyvükben 1 százalékos GDP-csökkenéssel számolnak a negyedik negyedévtől, de hangsúlyozzák azt is, hogy ha a tél valóban hideg lesz, és az tagállamai nem osztják el hatékonyan szűkös energiakészleteiket, akkor 5 százalékos zsugorodást sem lehet kizárni jövőre. Ez a visszaesés nagyjából megegyezik a 2009-ben mérttel.
A szakemberek szerint 2023-ban jön az igazi feketeleves, úgy vélik ugyanis, hogy jövőre regisztrálhatják a második világháború óta mért harmadik legnagyobb visszaesést, és a legnagyobb európai gazdaság, Németország mindenképpen súlyos recesszióba kerül.
– mondta az IMF korábbi vezető közgazdásza, Maurice Obstfeld.
Reagál az Európai Központi Bank is
Tovább növeli a családokra és a cégekre nehezedő nyomást az Európai Központi Bank (EKB). A pénzintézet ugyanis a megugró miatt története leggyorsabb kamatemelési sorozatát hajtja végre, A kereskedők már a következő, október 27-i kamatdöntő ülésen 75 bázispontos emelést várnak.
A kilátások egyre sötétebbek, az előrejelzésünk szerint a gazdasági aktivitás jelentősen csökken az elkövetkező időszakban
– összegzett a napokban az EKB elnöke, Christine Lagarde.
Egyes energiaipari elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a krízis súlyosabb lehet, mint az 1970-es évek olajválsága volt.
A Bloomberg vezető európai közgazdásza, Jamie Rush attól tart, hogy az egész ellátási lánc is megsínyli a brutális energiaárakat. Egy bizonyos árszint felett ugyanis a kis cégek tömegei húzzák majd le a rolót, és egész ágazatok szembesülhetnek az energiaintenzív alapanyagok, például a műtrágya hiányával.
A nagy cégek már kongatják a vészharangot
Ezt az elméletet cégvezetők is megerősítik. A világ egyik legnagyobb vegyipari társasága, a németországi Evonik vezetője szerint az ipar felvirágzásának egyik alapfeltétele, hogy a gyárak elfogadható áron és folyamatosan jussanak fosszilis energiához. A Volkswagen pedig a napokban azt közölte, hogy Kelet-Európából áthelyezheti a termelést, ha a földgázhiány tartóssá válik. A Domo Chemicals már döntött a termeléscsökkentésről, az Iveco teherautó-gyártó pedig már összehívta beszállítóit, hogy egyeztessenek az energiaárral kapcsolatos kérdésekről.
Jön a recesszió
A közgazdászok szerint 80 százalékos esélye van a recessziónak egy éven belül, és hangsúlyozzák, hogy bár a gáz- és áramárak lejjebb csúsztak az augusztusi rekordokról, sok országban nagyjából hatszor magasabbak a megszokottnál.
Ezt az árszintet pedig állami segítség nélkül a cégek ezrei képtelenek finanszírozni.
A Bloomberg alapforgatókönyve szerint az Oroszországból érkező gáz mennyisége a szokásosnak az egytizedére csökken, ami önmagában elég a gazdaságok zsugorodásához. Ezt tetőzheti a 2010-eshez hasonló kemény tél és a hideggel járó alacsony megújulóenergia-termelés, az energiafogyasztás érdemi csökkentése nélkül.
A pesszimista forgatókönyv esetén a gázárak megawattóránként 400 euró fölé emelkedhetnek, az infláció jövőre megközelítheti a 8 százalékot, és a gazdaság csaknem 5 százalékkal zsugorodhat ezen a télen.
Óriási a nyomás a kormányokon
– mondta a TS Lombard közgazdásza, Dario Perkins. Szerinte az állami vezetésnek mindenképpen támogatnia kell a háztartásokat és a cégeket, különben olyan recesszió jön, amilyet a koronavírus-járvány idején még sikerült elkerülniük a gazdaságoknak. Az eddigi intézkedések valószínűsíthetően nem lesznek elegendők. Szeptember közepéig az EU kormányai 314 milliárd eurót különítettek el támogatásokra, ami Simone Tagliapietra, a Bruegel kutatója szerint
fiskális szempontból egyértelműen fenntarthatatlan.
