A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn kiadott friss jelentésében az idén még háromszázalékos globális növekedést vár, de az 2023-ban már 2,2 százalékra lassul a júniusban jelzett 2,8 százalékról. A párizsi székhelyű politikai fórum különösen pesszimista Európa kilátásait illetően, amely a legközvetlenebbül ki van téve az ukrajnai háború következményeinek.
A jövő évi globális kibocsátás az előrejelzések szerint 2800 milliárd dollárral lesz alacsonyabb, mint amit az OECD az Oroszország ukrajnai támadása előtt prognosztizált – ez a bevételkiesés a francia gazdaság méretével egyenértékű, emlékeztetett a Reuters.
– fogalmazott közleményében Mathias Cormann, az OECD főtitkára.
Az OECD előrejelzése szerint az euróövezet gazdasági növekedésének üteme az idei 3,1 százalékról 2023-ra mindössze 0,3 százalékra esik vissza, ami azt jelenti, hogy a 19 országot tömörítő közös valutát használó blokk legalább az év egy részét recesszióban tölti majd, ami két egymást követő negyedévnyi zsugorodást jelent. Ez drámai visszaesést jelent az OECD legutóbbi, júniusi gazdasági előrejelzéséhez képest, amikor az euróövezet gazdaságának jövő évi növekedését 1,6 százalékra prognosztizálta.
A szervezet különösen borúlátó Németország orosz földgáztól függő gazdaságát illetően, és jövőre 0,7 százalékos visszaesést jelez, szemben a júniusi 1,7 százalékos növekedésre vonatkozó becsléssel.
Az OECD arra figyelmeztetett, hogy az energiaellátás további zavarai visszavetik a növekedést és gerjesztik az inflációt, különösen Európában, ahol ezek további 1,25 százalékpontos gazdasági visszaesést okozhatnak, és 1,5 százalékponttal növelhetnék az inflációt, ami számos országot recesszióba taszítana a 2023-as teljes évre.
Bár az Egyesült Államok jóval kevésbé függ az importált energiától, mint Európa, az előrejelzés szerint az amerikai gazdaság is visszaesik, mivel a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve az megfékezése érdekében megemeli a kamatlábakat.
Az OECD előrejelzése szerint a világ legnagyobb gazdasága az idei 1,5 százalékos növekedésről jövőre mindössze 0,5 százalékra lassul, szemben a 2022-re 2,5, 2023-ra pedig 1,2 százalékra vonatkozó júniusi előrejelzéssel.
Közben Kínában a koronavírus-járvány megfékezése érdekében hozott szigorú intézkedése következtében a gazdaság az idén csak 3,2 százalékkal, jövőre pedig 4,7 százalékkal fog növekedni, míg az OECD korábban 4,4 százalékot várt 2022-re és 4,9 százalékot 2023-ra.
A főbb gazdaságok gyorsan romló kilátásai ellenére az OECD szerint további kamatemelésekre van szükség az infláció elleni küzdelemhez, és az előrejelzése szerint a legtöbb jelentős központi bank irányadó kamatlába jövőre meghaladja a négy százalékot.
Mivel számos kormány növeli a támogatási csomagokat, hogy segítsen a háztartásoknak és a vállalkozásoknak megbirkózni a magas inflációval, az OECD szerint ezeknek az intézkedéseknek a leginkább rászorulókat kell megcélozniuk, és ideiglenesnek kell lenniük, hogy alacsonyan tartsák a költségeiket, és ne növeljék tovább a koronavírus-járvány miatt egyébként is magas adósságot.
