Világszerte dinamikusan növekszik az alacsony alkoholtartalmú vagy alkoholmentes ízesített italok fogyasztása, a folyamat a pandémia időszakában gyorsult fel, amikor is az otthonukba kényszerült embereknek volt idejük elmerengeni az életmódváltáson.
Az IWSR piackutató összesítése szerint 2018-ban 7,8 milliárd dolláros volt ennek a szegmensnek a globális forgalma, ez tavaly már hajszálra maradt csak el a tízmilliárd dollártól, s 2030-ra elérheti a 60 milliárdot.
A kijózanodás, a tömény italok népszerűségének csökkenése jól megfigyelhető Japánban, ahol a fiatalok sokkal kevesebb alkoholos italt isznak, mint az elmúlt évtizedekben. Amíg 1999-ben a 20–30 éves korosztályban 20,3 százalékos volt a rendszeresen ivók aránya, ez tavalyra 7,8 százalékra esett vissza egy kormányzati felmérés szerint.
A kisebb fogyasztás kevesebb, tíz év alatt arányában a felére csökkenő alkoholadó-bevételhez vezetett, s ez már a költségvetést is kikezdte. Olyannyira, hogy az egészségügyi szempontokat sutba vágva
a japán kormány júliusban kampányt indított az alkoholfogyasztás népszerűsítésére
a fiatalok körében. A hatás azonban éppenséggel nem nevezhető frenetikusnak, a közösségi médiában erős kritika érte az elképzelést, emellett köznevetség tárgyává tették az unortodox módszert.
Az absztinencia felé hajló japánok az ország neves szeszesital-gyártóit is lépésre kényszerítették. Új fogyasztási kultúra meghonosításán dolgoznak, a bódulat helyett az élményt helyezve az előtérbe. Maszako Kura, a Suntory szeszesital-gyártó óriás vezérigazgatója szerint a fiatalok úgy is megismerhetik a „bárélményt”, hogy közben színjózanok maradnak, az egymás közötti kommunikáció kelti a jó hangulatot a féktelen italozás helyett.
Egyre több olyan vendéglátóhelyet találni Japánban, ahol ezt megtehetik. Alkoholmentes sörkertek fogadják a nyári szezonban hűsítőre vágyó fiatalokat, ám a választékukban a boron kívül csak alkoholmentes italok és koktélok szerepelnek. A főként söreiről ismert Kirin kínálatában felbukkan az alkoholmentes bor is.
E cég a júniussal zárult három hónapban több mint a duplájára növelte alkoholmentes söreinek forgalmát az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva. Versenytársa, a Sapporo e téren 20 százalékos éves bővülést tud felmutatni az első fél évben, miközben hagyományos dobozos söreinek eladásai 4 százalékkal estek vissza.
Ha növelni akarják forgalmukat és nyereségüket, akkor ehhez külföldre kell menniük,
s ezt a legnagyobbak meg is tették. A piacvezető Asahi – amely portfóliójában tudhatja a Dreher Sörgyárak Zrt.-t – és a Suntory egyaránt úgy döntött, hogy a jól fizető, ám erősen túltelített észak-amerikai piacon lendül offenzívába.
Nem lesz egyszerű dolguk, ezt Kacuki Acsusi vezérigazgató is látja. Cége az utóbbi évtizedben Ausztráliában és Európában felvásárlásokkal növelte jelenlétét. Az amerikai Anheuser Busch, a belga Interbrew és a brazil AmBev óriásfúziójának feltételéül szabott karcsúsításkor került hozzájuk a közép-európai portfólió, benne a Dreherrel.
Az Asahi a névadó Asahi Super Dry mellett a Peroni, a Pilsner Urquell és a Grolsch márkákról a legismertebb Európában. A cég ezután leállt az akvizíciókkal, hogy adósságait normális szintre szoríthassa vissza. Ez megtörtént, így
jöhet az amerikai partra szállás – ráadásul a teljes választékkal.
Az ausztráliai érdekeltségtől tavaly az Asahi élére hazatérő Kacuki nem lát olyan piaci rést, ahová gyorsan és eredményesen be tudnának furakodni, ezért inkább agresszív termékbevezetéseket tervez, elsősorban az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú kínálatuk népszerűsítésére.
Azon is könnyen lehet segíteni, hogy nem rendelkeznek amerikai gyártóbázissal, ezt felvásárlásokkal és együttműködési megállapodásokkal orvosolnák. A dollárhoz képest rekordgyenge jen pedig eleve versenyképessé teszi az amerikai exportjukat.
A cég egyébként 2008 óta először emeli termékei árát Japánban, október 1-jétől. Erre lehetőséget ad az évtizedes defláció után visszatérő amely megemelte a gyártási és kereskedelmi költségeiket, ezt pedig tovább akarják hárítani a fogyasztókra.
A Suntory már jelen van az amerikai piacon, miután 2014-ben
16 milliárd dollárért megvásárolta a Jim Beam whiskey-gyártót,
de övé például a legendás francia Courvoisier konyak is. Most a vállalat a legdinamikusabban fejlődő alkoholtartalmú italok szegmensében, a koktélkonzerveknél tör a globális piacvezető címre.
Ehhez szüksége lesz az amerikai fogyasztók bizalmának elnyerésére, ami aligha lesz nehéz, miután Ausztráliát néhány frissen kevert koktélkonzervvel gyakorlatilag pár év alatt bevették. Most a becslések szerint a 2030-ig évi átlagban 13,4 százalékos bővülést produkáló amerikai piac van soron, ahová
az eltérő igények és ízvilág miatt a testre szabott koktélokat kell bevezetniük
az alkoholos szódák, seltzerek birodalmában. A joghurtalapú italok például Kínában népszerűek, míg az almaborszerű változatok Dél-Afrikában fogynak jól. Az amerikai piac a könnyű, bogyós gyümölcsökkel ízesített főzeteket kedveli – sorolja a különbségeket a Reuters.
A Suntory nem mozog idegenül Amerikában,
ugyanis az egyik legnépszerűbb italt, a Truly seltzert gyártó Boston Beerrel együttműködve helyi sikereket már fel tudott mutatni a Sauza koktélja révén. Az árral viszont gondban lesznek, ugyanis a Suntory által favorizált gin-, vodka- és egyéb töményital-alapú konzervkoktélokra eleve 45 centes adót rónak ki, míg a söralapúak megússzák 8 centtel.
A piaci elérés is nehézkesebb, mivel a koktélokat kevesebben forgalmazzák, mint a sört. A nehézségek azonban nem szegik a japánok kedvét, a Suntory márciusban felállított egy globális konzervkoktél-üzletágat, ennek helyi szakértőivel együttműködve építi fel az Amerika meghódítására fókuszáló programját.
