Nyolcéves csúcson a japán infláció, de az európaihoz képest csak vicc
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA vártnál nagyobb ütemű volt a júliusi pénzromlás Japánban, a múlt hónapra 2,6 százalékos inflációt mértek a statisztikusok éves alapon a júniusi 2,4 százalék után. Az elemzők 2,2 százalékos emelkedést prognosztizáltak.
Ezzel 2014 áprilisa óta a legnagyobb ütemű áremelkedést regisztrálták az ázsiai szigetországban az orosz–ukrán háború miatt felpattanó élelmiszer- és üzemanyagárak, valamint az erőteljesen gyengülő jen következtében.
Leginkább az üzemanyag- és közműköltségek növekedtek, a júniusi 14-ről 14,7 százalékra, de nagyot drágultak az élelmiszerek is, 3,7-ről 4,4 százalékra.
A volatilis élelmiszer- és energiaárak nélküli maginfláció – a várakozásoknak megfelelően – 2,4 százalékra emelkedett a júniusi 2,2 százalékról, ám ez így is hét és fél éves csúcs. Havi alapon félszázalékos volt a fogyasztói árak emelkedése.
A fogyasztói árindex ezzel továbbra is a japán jegybank (BoJ) 2 százalékos célja fölött tartózkodik, immár a negyedik egymást követő hónapban.
„Az élelmiszerárak és a gyenge jen áll a gyorsuló infláció mögött” – mondta Marujama Josimasza, az SMBC Nikko Securities vezető piaci közgazdásza, hozzátéve, hogy várakozásai szerint a fogyasztói maginfláció idén eléri a 3 százalékot.
Mivel a bérnövekedés elmarad az inflációtól, az áremelkedések a reálbéreket fogják terhelni, ami a háztartások vásárlóerejét is nyomás alá helyezi majd
– tette hozzá. A szakértő ezzel együtt azzal számol, hogy a BoJ 2023-ban és 2024-ben sem változtat monetáris politikáján.
Az emelkedő árnyomással párhuzamosan a japán gazdaság is éledezik. A stabil magánfogyasztásnak köszönhetően a szigetország GDP-je éves összehasonlításban 2,2 százalékkal bővült a második negyedévben a hétfőn nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint. Ez ugyan gyorsabb ütem az előző három hónap 0,1 százalékos növekedésénél, de elmarad a 2,5 százalékos elemzői várakozásoktól.
