A Krím félsziget 2014-es orosz annektálása után erősödött fel az addig mindig Moszkva és a Nyugat között lavírozó Ukrajnában az a szándék, hogy a nyugati szövetségesek felé fordulnak, és csatlakozni kívánnak a NATO-hoz. Ukrajna belépési ambíciója 2021-ben gyorsult fel. A NATO- és az EU-tagság célkitűzésként már az ukrán alkotmányban is rögzítve van. A NATO a 2008-as bukaresti csúcstalálkozóján üdvözölte Ukrajna tagsági törekvéseit, ugyanakkor az országnak nem ajánlott fel cselekvési terveket. A NATO-taggá válásnak ugyanis komoly kritériumai vannak, Ukrajna csatlakozása kapcsán pedig megosztott volt a szövetség.

Fotó: Roger-Viollet via AFP

Mi az a és mikor alakult meg?

Nem árt az elején kezdeni. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (rövidítve NATO, angolul North Atlantic Treaty Organisation) egy katonai egyesülés, harminc észak-amerikai és európai ország szövetsége. Fegyveres erejét a nemzeti haderők képezik. Célja, hogy politikai és katonai eszközökkel őrizze meg tagországai szabadságát és biztonságát. A védekező katonai szövetséget 1949. április 4-én alapították Washingtonban a hidegháborús fegyverkezési verseny közepette. Napjainkban a NATO már a tagországok határain túl is végez békefenntartói feladatokat.

 

Mi köze volt az orosz inváziónak ahhoz, hogy Kijev csatlakozni szeretett volna a NATO-hoz?

Miközben Putyin a mai napig különleges hadműveletnek nevezi azt, hogy csapatokat vezényelt ukrán területekre 2022 februárjában, szakértők és politikai elemzők adnak válaszokat az orosz agresszió okaira. Ezek alapján aggodalomra adhat okot a májusban bejelentett svéd és a finn NATO-csatlakozási szándék is. Moszkva számára ugyanis az egyik fő indok arra, hogy Ukrajna ellen inváziót indítson, éppen az volt, hogy Kijev nem állt el a NATO-hoz való belépési törekvésétől. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már 2021 januárban sürgette Joe Biden amerikai elnököt, hogy készítse elő Ukrajna felvételét a NATO-ba. Ez feldühítette Oroszországot, és 2021 tavaszán csapatokat küldött hadgyakorlatra az ukrán határ közelébe.

Fotó: Máthé Zoltán / MTI

Kik alapították a NATO-t, és mely országok csatlakoztak később a szövetséghez?

A NATO-nak 1949-ben tizenkét alapító tagja volt: Belgium, Kanada, Dánia, Franciaország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Norvégia, Portugália, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok. A később belépő tagországok: Görögország és Törökország (1952), Németország (1955), Spanyolország (1982), Magyarország, Csehország és Lengyelország (1999), Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia (2004), Albánia és Horvátország (2009), Montenegró (2017) és Észak-Macedónia (2020). Jelenleg harminc ország része a szervezetnek, tehát Finnország és Svédország csatlakozásával 32 tagra bővülne a szövetség.

 

Putyin egyébként már régóta ellenzi Ukrajna közeledését az euroatlanti világhoz, korábban több ízben garanciákat is követelt arra, hogy szláv szomszédja nem fog belépni az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe, hiszen ezzel Kijev semleges katonai státusza megszűnne, és Moszkva veszítene befolyásából. (Azóta persze kiderült, hogy Putyin számára a semlegesség megtartása nem volt elég, további követelései is vannak az ukrán kormánnyal szemben.)

Melyek a NATO hivatalos nyelvei?

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének hivatalos nyelve az angol és a francia. A NATO brüsszeli központja a szövetség politikai székhelye, 4200 munkatársa dolgozik itt.

 

Mi számít vörös vonalnak Moszkva számára?

Az orosz elnök mindezeken felül azt is szorgalmazta, hogy a NATO ne telepítsen csapásmérő fegyvereket Oroszország határainak közelébe, és demilitarizálják a területet. Moszkva a NATO keleti terjeszkedését is rossz szemmel nézni, mert az szerinte súlyosan veszélyezeti Oroszország biztonságát, sőt, az orosz kormány számára az lenne a legjobb, ha a katonai szövetség visszatérne az 1997 előtti határaihoz. Azt, hogy Oroszország számára Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozása vörös vonal, az orosz külügyminiszter az orosz–ukrán háború közvetlen kitörése előtt is hangsúlyozta. Szergej Lavrov január közepén úgy nyilatkozott:

Kategorikusan elfogadhatatlan számunkra az észak-atlanti szövetség megjelenése közvetlenül a határainkon, különösen figyelembe véve az ukrán vezetés – a korábbi és a mostani – irányvonalát. Mi több, ez valós vörös vonal.

 

Mit jelent a kollektív védelem a NATO-n belül?

A szövetség tagjai megállapodtak abban, hogy minden esetben kölcsönösen segítik egymást, ha valamely tagállamot fegyveres támadás érné. Azaz a kollektív védelem azt jelenti, hogy egy NATO-tagállam megtámadása az összes többi tagállam elleni támadásnak minősül, és a megtámadott felet mindenben – tehát politikai és katonai erővel is – segítik. Ezt a transzatlanti biztonsági szövetség kollektív védelemről szóló ötödik cikkelye garantálja:

A Felek megegyeznek abban, hogy egyikük vagy többjük ellen, Európában vagy Észak-Amerikában intézett fegyveres támadást valamennyiük ellen irányuló támadásnak tekintenek, és ennélfogva megegyeznek abban, hogy ha ilyen támadás bekövetkezik, minde­gyikük az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 51. cikke által elismert jogos egyéni vagy kollektív védelem jogát gyakorolva, támogatni fogja az ekként megtámadott Felet vagy Feleket azzal, hogy egyénileg és a többi Féllel egyetértésben azonnal megteszi azokat az intézkedéseket – ideértve a fegyveres erő alkalmazását is –, amelyeket a békének és biztonságnak az észak-atlanti térségben való helyreállítása és fenntartása érdekében szükségesnek tart. Minden ilyen fegyveres támadást és ennek következtében foganatosított minden intézkedést azonnal a Biztonsági Tanács tudomására kell hozni. Ezek az intézkedések véget érnek, ha a Biztonsági Tanács meghozta a nemzetközi béke és biztonság helyreállítására és fenntartására szükséges rendszabályokat – fogalmaz az Észak-Atlanti Szerződés ötös cikkelye. A kollektív védelem elve akár egy kibertámadásra is vonatkozhat. Az Egyesült Államok egyszer hivatkozott eddig az 5. cikkelyre, a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után.

 

Mi baja Putyinnak a NATO-val, és miért dühíti egy újabb csatlakozás?

Putyin szerint a Nyugat harminc tagból álló védelmi katonai szövetségének csak egyetlen célja van: megosztani a társadalmat Oroszországban, és végül megsemmisíteni azt. 2022. május 9-én, a győzelem napi beszédében az orosz elnök egyenesen azzal vádolta meg a NATO-t, hogy aktív katonai fellépést indított az Oroszországgal szomszédos területeken. Az orosz elnök beszédében azt állította, hogy a nyugati világ már felkészült arra is, hogy Oroszországot a Krím félszigettel együtt megszállja. Putyin szerint az, ami most Ukrajnában zajlik, „megelőző csapás volt az agresszor ellen”. Az orosz elnök úgy véli, hogy Moszkva „hiába próbált kompromisszumot kötni” biztonsági kérdésekben a NATO-val, az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének országai szerinte nem akarták meghallgatni.

Fotó: Alekszej Druzsinyin / AFP

Mi volt a NATO eredeti célja 1949-es megalakulásakor?

A szervezet célkitűzéseit az észak-atlanti szerződés foglalja magában. A NATO megalakulásakor Harry S. Truman amerikai elnök azt mondta, a tagok „nemcsak arra törekszenek, hogy megvédjék az észak-atlanti közösséget bármilyen agressziótól és erőszakos beavatkozástól, hanem aktívan próbálják előmozdítani és megőrizni a békét világszerte”. A mai napig a béke és a védelem a szövetség tagjainak kollektív törekvése. A NATO politikai és katonai kereteket is biztosít ahhoz, hogy kezelni tudja a biztonsági kihívásokat, lépést tartva a stratégiai környezet változásával, egyszerre érvényesítve az európai és az észak-amerikai érdekeket is. Fő célkitűzése a biztonság és a stabilitás építése, fenntartása. Emellett a második világháború okozta pusztítás után a demokrácia fejlődésének és a gazdasági növekedésének is biztonságos környezetet hozott létre. A hidegháborút után a NATO-nak nagy szerepe volt abban is, hogy Európa kelet–nyugati megosztottsága lazuljon.

A NATO eredeti célja pedig az volt, hogy létrehozzanak egy kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, és megakadályozzák az orosz terjeszkedést Európában a második világháború után.

A 2022-es ukrán invázió előtt Putyin azt is követelte, hogy a NATO tekerje vissza az időt egészen 1997-ig, és állítsa meg a keleti terjeszkedését. Azaz Moszkva azt kérte, hogy a NATO vonja ki haderejét és katonai infrastruktúráját a szövetséghez 1997 után csatlakozott tagállamokból. Ez Közép-Európát, Kelet-Európát és a Baltikumot is magában foglalja.

Putyin sokszor hangsúlyozza, hogy a Nyugat 1990-ben megígérte, hogy a NATO „egy hüvelykujjnyit sem terjeszkedik kelet felé”, azonban ezt mégis megtette, azaz az orosz elnök szerint a Nyugat sokszorosan felrúgta a status quót. Erről a nyugati ígéretről azonban írásos bizonyíték sehol sincs. Ha volt is ilyen szóbeli megállapodás, akkor az még a Szovjetunió összeomlása előtt lehetett. A Mihail Gorbacsov akkori szovjet elnöknek tett ígéret tehát csak Kelet-Németországra vonatkozott az újraegyesített Németország kontextusában. Gorbacsov később erről ő maga is azt mondta, hogy „a NATO-bővítés témája soha nem került szóba” akkoriban.

German Foreign Minister Steinmeier Meets With NATO Secretary General Rasmussen
Fotó: Thomas Trutschel / Photothek via Getty Images

Mi volt a Szovjetunió válasza a NATO-ra?

A Varsói Szerződés. A Szovjetunió a NATO létrejötte után 1955-ben létrehozta saját katonai-politikai szövetségét hét másik kelet-európai szocialista állammal. Lengyelországban, Varsóban alapították meg 1955. május 14-én. A berlini fal leomlása és Szovjetunió 1991-es összeomlása után az orosz bilincsektől megszabadulva számos korábbi kelet-európai szövetségese is csatlakozott a NATO-hoz. Jelenleg három országnak vannak tagsági törekvései, Bosznia-Hercegovinának, Grúziának és Ukrajnának.

 

A NATO mindeközben mindig elmondja, hogy soha nem állt szándékában további haderőt telepíteni a keleti szárnyára egészen addig a pontig, amíg Oroszország 2014-ben nem annektálta a Krímet. Moszkva azóta a saját területének tekinti a félszigetet. A NATO ezt követően, tehát csak 2014 után telepített csapatokat Kelet-Európába, azonban ez még mindig nem jelentett állandó katonai jelenlétet, ugyanis a csapatokat hathavonta cserélik ezekben a balti államokban és Lengyelországban is. A NATO azonban egy esetleges orosz provokáció után ezen is változtatni fog, és felmerül egy állandó katonai bázis kiépítése.

 

Mi történt a 2022-es történelmi madridi NATO-csúcson, és hogyan érinti ez Oroszországot?

A júniusi kétnapos madridi NATO-csúcson (ahol a svédek és a finnek megkapták hivatalos meghívójukat a szövetségbe) bejelentették, hogy radikálisan megváltozik a katonai szövetség európai védelmi terve. A Baltikumról, a szövetség legsebezhetőbb részéről is új döntést hoztak. A korábbi NATO-megállapodás szerint orosz támadás esetén a katonai szövetség feladta volna a balti államokat, és aztán megkísérelte volna 180 napon belül visszafoglalni őket. Az új terv szerint azonban eleve megvédik az északi végvidéket – jelentette be Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára, norvég közgazdász, politikus.

Russian attacks on Ukraine
Fotó: Metin Aktas / AFP

 

Miért fő a feje Putyinnak a svédek és a finnek csatlakozási kérelme miatt?

Miután Moszkva 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát, Svédországban és Finnországban napirendre került, ami addig sosem: elkötelezték magukat a NATO-csatlakozás mellett. Korábban úgy vélték, a belépéssel feleslegesen provokálnák Moszkvát, a háború azonban szerintük is jelentősen megváltoztatta Európa biztonsági helyzetét, amire válaszolniuk kellett. A finnek és a svédek 2022. május 18-án bejelentett NATO-csatlakozási kérelme sok szakértőt aggodalommal töltött el eleinte, ugyanis Putyin szerint a katonai szövetség ezzel az új bővítéssel túlterjeszkedik az euroatlanti térségen. Sőt, az orosz elnök politikai és akár katonai következményekkel is fenyegetőzött abban az esetben, ha a skandináv országokba NATO-infrastruktúrát telepítenének. Putyin megtorló lépésekről is beszélt korábban a katonai egyensúly helyreállítására.

Mekkora haderővel segítheti Finnország a NATO-t?

Mind Finnországnak (amelynek 1340 kilométeres határa van Oroszországgal), mind Svédországnak jól képzett hadserege van. Finnországnak megvan a saját sötét történelmi múltja is az oroszokkal. 1939-ben, mindössze három hónappal a második világháború után, a Szovjetunió hadüzenet nélkül megtámadta Finnországot, öt irányból is. A szovjet–finn téli háborúban a mindössze 175 ezer fős finn csapatok több mint két hónapon át képesek voltak visszaverni az egymilliós szovjet haderőt a jeges, 1300 kilométeres határ mentén, olykor akár mínusz 43 Celsius-fokban harcolva, súlyos csapásokat mérve egy náluk jóval nagyobb katonai erőre. A második világháborúban mintegy 63 ezer finn és mintegy 300 ezer orosz halt meg egymással harcolva.

Fotó: Alessandro Rampazzo

Az 5,5 millió lakosú Finnországnak napjainkban már igen jelentős hadereje van, az övé például Európa egyik legerősebb tüzérségi arzenálja, és 370 kilométeres hatótávolságú rakétái is vannak. Helsinkinek jelentős a légi ereje is, 160 repülőgéppel. Haditengerészete kicsi, de erős, csaknem 250 hajóból áll. A finnek évente hozzávetőleg 22 ezer sorkatonát képeznek ki, és 280 ezer tartalékos katonájuk is van. Bár ez a szám nyilván elhalványul Oroszország kétmilliós hadseregéhez képest, de jóval nagyobb egy hasonló méretű NATO-tagország haderejénél. Norvégia például hasonló lakosságú, mint Finnország, de csak 63 ezer katonája van, beleértve a tartalékosokat is. A finnek az elmúlt évtizedekben, ahelyett, hogy a külföldi konfliktusokra figyeltek volna, inkább saját területük megvédésre képezték ki katonáikat, beleértve a speciális sarkvidéki hadviselés elsajátítást is, azzal a céllal, hogy ha szükséges, vissza tudjanak verni egy esetleges nagyobb orosz támadást.

A finn NATO-csatlakozás azért is fájhat Putyinnak, mert ezzel egy új nyugati frontot nyithat meg a katonai szövetség Oroszország küszöbén, egy jól képzett és tapasztalt ellenféllel. És ezzel a nyugati szövetségesek – mindössze négyórányira Szentpétervártól – csapatokat és fegyvereket tudnak telepíteni, ami Moszkva számára nem éppen kecsegtető.

Finnország védelmének sarokköve a vele regionális szövetségben álló Svédország, amely eddig ideológiai alapon tartotta távol magát a NATO-tól, de az Ukrajna ellen indított agresszív támadás miatt változtatott álláspontján.

Stockholm már az orosz–ukrán háború legelején kategorikusan kijelentette, hogy Moszkva tette a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértése, és egyértelműen elítélte Oroszország ukrajnai invázióját. A finnekkel ellentétben a svédek nem bővítették haderejüket, sőt, a a hidegháború után a hadseregüket is elkezdték leszerelni. A fordulópont 2014-ben jött el, amikor Oroszország annektálta a Krímet. Ezután Svédország ismét növelte a védelmi kiadásait, és újra figyelmet fordított hadseregének a fejlesztésére is.

Signing Nato Agreement
Fotó: Bettmann

 

Milyen kritériumok alapján csatlakozhat Finnország és Svédország a NATO-hoz?

A NATO nyitott kapuk politikájának értelmében bármely olyan európai országnak lehetősége van a csatlakozásra, amely hozzá tud járulni az észak-atlanti térség biztonságához. A NATO-tagságra törekvő országoknak bizonyos politikai, gazdasági és katonai célokat is teljesíteniük kell, hogy a szövetség biztonságát élvezhessék – áll a NATO honlapján. Csak olyan ország léphet be a szövetségbe, ahol demokrácia van, tisztességesen és egyenlő módon bánnak a kisebbségekkel, és elkötelezi magát a konfliktusok békés megoldása mellett. Ezenfelül katonai támogatást kell nyújtania a szövetségnek. A NATO-tagok megállapodtak abban is, hogy GDP-jük 2 százalékát védelemre fordítják. Finnország már teljesíti ezt a célt, Svédország pedig garanciát vállalt, hogy a lehető leghamarabb eléri ezt. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár már májusban elmondta, hogy tárt karokkal fogadják a két északi országot, és gyors csatlakozási folyamatot ígért. A folyamat azonban több hónapos is lehet. A két északi ország csatlakozása különösen hasznos a NATO számára is, mivel ezzel jobban tudja biztosítani a balti térség biztonságát. A finn és a svéd belépéssel a NATO duplájára növeli az Oroszországgal közös határát, ami Moszkva számára jelentős hátrányokkal jár.