A hosszan tartó nyilatkozatháború után csütörtökön a valódi fegyverek is eldördültek Ukrajnában, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök hajnali televíziós beszédében bejelentette, hogy különleges katonai művelet végrehajtását rendelte el. Összegyűjtöttük, miért dönthetett így az elemzők szerint.
Bár Vlagyimir Putyin az állítólagos amerikai hírszerzési információkra reagálva hónapokig tagadta, hogy támadást tervezne Ukrajna ellen, csütörtökön hajnalban közölte, különleges katonai műveletet indít az ország Donbasz régiójában. Az élő televíziós adásban tett bejelentés után robbanásokról szóló hírek érkeztek az ukrán fővárosból, Kijevből, valamint az ország más részeiből.
Az események közvetlen előzményeként Moszkva hétfőn hivatalosan is elismerte a kelet-ukrajnai szakadár államokat, az évekkel ezelőtt önhatalmúlag kikiáltott Donyecki és Luhanszki Népköztársaságot, amellyel Oroszország a nemzetközi közösség reményeivel ellentétben egyre távolodott a konfliktus diplomáciai rendezésének lehetőségétől.
Mi baja Putyinnak Ukrajnával?
Oroszország régóta ellenzi Ukrajna közeledését az euroatlanti világhoz, illetve annak intézményeihez, teljesen pontosan a NATO-hoz és az EU-hoz. Putyin azt állítja, hogy Ukrajna a Nyugat bábja, amely egyébként sem volt soha igazi állam, és garanciákat követelt arra nézve, hogy az országával határos Ukrajna nem fog csatlakozni a 30 országot tömörítő védelmi szövetséghez, a NATO-hoz, valamint azt is követelte, hogy demilitarizálják a területet.
2021 januárjában egyébként Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sürgette Joe Biden amerikai elnököt, hogy Ukrajna mielőbb csatlakozhasson a NATO-hoz.
Az NDTV összefoglalója szerint ez is egy kiemelt eseménye a konfliktusnak, ugyanis Oroszország ezen feldühödve vezényelt csapatokat hadgyakorlatra az ukrán határ közelébe, jóllehet Ukrajna lehetséges csatlakozásának semmilyen világos ütemterve nincs.
Volt szovjet köztársaságként Ukrajnának szoros társadalmi és kulturális kapcsolatai vannak Oroszországgal, amelyek azonban a Krím 2014-es annektálása óta megromlottak. Ennek ellenére Putyin egy tavalyi írásában az oroszokat és az ukránokat egy nemzetnek nevezte, most pedig azt állította, hogy a modern Ukrajnát teljes egészében a kommunista Oroszország hozta létre, a Szovjetunió 1991. decemberi összeomlását pedig a történelmi Oroszország szétesésének tekinti.
Oroszország arra is felszólította a NATO-t, hogy ne telepítsen csapásmérő fegyvereket Oroszország határainak közelébe, és hogy vonja ki csapatait, illetve katonai infrastruktúráját a szövetséghez 1997 után csatlakozott tagállamokból, tehát részben a volt Szovjetunióhoz, részben a volt Szovjetunió egykori befolyási övezetéhez tartozó területekről. Ez Közép-Európát, Kelet-Európát és a Baltikumot jelenti, vagyis Oroszország a BBC elemzése szerint lényegében azt szeretné, ha a visszatérne az 1997 előtti határaihoz.
Régi konfliktus
Annak ellenére, hogy a szakértők sem értenek egyet abban, hogy pontosan mi motiválta Oroszországot a támadás megindításában, hiszen számos, egymást ki nem záró tényező valószínűsíthető, arra az MSNBC által megkérdezett elemzők is felhívták a figyelmet, hogy Oroszország már régóta aggódik Ukrajna feletti befolyásának elvesztése és a régió biztonsági helyzetének átrendeződése miatt.
Az oroszok (akkor még Borisz Jelcin vezetésével) valójában már a 90-es évek közepétől, a NATO-bővítés kezdetétől ellenezték a szövetségi rendszer kiterjesztését, és a kormány arra is figyelmeztetett, hogy Grúzia és Ukrajna csatlakozása esetén konfrontációra, nagy valószínűséggel háborúra kell számítani – és ezt újra és újra hangsúlyozták.
Ennek az Oroszország számára régóta fenyegető forgatókönyvnek a megvalósulása Anatol Lieven brit író, újságíró, elemző szerint olyan volna, mintha Mexikó katonai szövetségre lépne Kínával. Ami minden valószínűség szerint meglehetősen aggasztaná az Egyesült Államokat.
Bármit is akarhat valójában Putyin, hosszú távon biztosan csak vesztesei lesznek ennek a háborúnak.
