A német kormány 760 millió eurónyi hasznot zsebelhetett be, miután a koronavírus-járvány csúcsán megmentette a Lufthansát. Az ország gazdaságstabilizáló alapja 2020-ban 300 millió euróért vásárolt részvényeket a légitársaságban, egy 9 milliárd eurós mentőcsomag részeként, miután a járvány hatására összeomlottak a Lufthansa bevételei.
A cégben megszerzett 20 százalékos részesedését azóta folyamatosan csökkentő kormány kedden azt közölte, hogy a maradék 9,92 százalékos tulajdonát is sikerült eladnia. Mivel összesen több mint egymilliárd eurót kapott a vállalat részvényeiért, látható, hogy tetemes profittal szállhatott ki az ügyletből.
A Lufthansa tavaly novemberben, határidő előtt rendezte a mentőcsomagból eredő tartozásait, így a kormány is a 2023 októberi határidő előtt szabadulhatott a tulajdonrészétől, miközben a vállalat jó úton van a járványt követő első nyereséges évéhez.
A júniussal záródó negyedév során 259 millió eurós nyereséget elérő légitársaság egy évvel korábban még 756 millió eurós veszteséget halmozott fel.
A cég vezérigazgatója, Carlsten Spohr sikeresnek minősítette a Lufthansa stabilizálását, ami a német kormány és az adófizetők számára is kifizetődő volt. A magas üzemanyagárak és recessziós félelmek árnyékában a vállalat részvényei jobban teljesítettek, mint európai vetélytársai. Míg az Air France-KLM 30 százalékot, a British Airwayst birtokló IAG 33 százalékot, az EasyJet pedig 43 százalékot veszített értékéből, addig a Lufthansa csak 10 százalékkal ér kevesebbet, mint az év kezdetén a piac szerint.
A Lufthansa ráadásul nem az egyetlen európai légitársaság, mely kormányzati segítséggel érte túl a koronavírushoz köthető utazási korlátozásokat, hiszen Franciaország és Olaszország is eurómilliárdokat költött légitársaságainak megmentésére – írja a Financial Times.
A mentőcsomagok aláhúzzák, hogy a kormányok milyen nagy jelentőséget tulajdonítanak ezeknek a cégeknek, amelyek fontos munkáltatók is.
Az európai kormányok hajlandósága arra, hogy tulajdonrészt is szerezzenek ezekben a cégekben, kontrasztban áll az amerikai és brit megoldásokkal, melyek ezt a lépést elkerülték. A Ryanair élén álló Michael O’Leary szerint az állami segítség a nem hatékony vállalatokat támogatja, és torzítja a piacot.
A Lufthansának, bár visszatért a nyereséges működéshez, az év során a földi kiszolgálószemélyet sztrájkjával is meg kellett küzdenie, a pilóták bérét pedig a héten emelte meg 980 euróval. Az állami szerepvállalás leépítésével párhuzamosan egyre nagyobb részesedést szerzett a társaságban a leggazdagabb német, Klaus-Michael Kühne.
