Nagy tervekkel indult az évnek az orosz elnök: Vlagyimir Putyin eredetileg 2022-ben szerette volna kivezetni országát a demográfiai zsákutcából, de az általa indított ukrajnai háborúval keresztülhúzta saját számításait. Amellett, hogy már eddig is sok ezer katona halt meg a fronton, és jelen pillanatban beláthatatlan, hogy még hányan eshetnek el, a 300 ezer fős sorozás miatti emigrációs hullám sem a lakosság gyerekvállalási hajlandóságát erősíti.
A helyzet vészesen hasonlít az 1990-es évek népesedési válságához, amikor a Szovjetunió szétesésével járó nehézségek a termékenységi ráta zuhanásához vezettek.
Amint egy, a moszkvai vezetők számára készített, kiszivárogtatott belső jelentés kimutatta, Putyin a népességfogyás lassítására, illetve 2030-tól a lélekszám növelésére vonatkozó tervei még az ukrajnai háború nélkül is teljesen irreálisak voltak – írja a Bloomberg.
A szakértők a jelentésben a tervek felülvizsgálatát javasolták, véleményük szerint a koronavírus és a kivándorlás következményeképpen 2030-ra „mindössze” 416 ezer fős népességcsökkenéssel lehet számolni.
Mélyponton a születések száma
A moszkvai Gajdar Gazdaságpolitikai Intézet demográfiai kutatója és szakértője, Igor Efremov szerint, ha a következő hónapokban a vártnak megfelelően folytatódnak a hadműveletek, Oroszországban jövőre 1,2 milliónál is kevesebb gyermek születhet, ami a legalacsonyabb a modernkori történelemben.
Emlékeztetett arra, hogy Oroszországban évente nagyjából 2 millióan halnak meg, de tavaly, a világjárvány következtében 2,5 millióan hunytak el. Látható tehát, hogy majd kétszer annyian halhatnak meg, mint amennyi élve születés várható, ami igen gyors ütemű népességfogyáshoz vezet.
Persze Efremov szerint a születések számának csökkenése hosszabb távon érvényesülhet, de annyi bizonyos, hogy annál erősebb hatás várható, minél tovább tart a mozgósítás. A háttérben az áll, hogy ilyen bizonytalan helyzetben a párok érthető okokból nem tudnak előre tervezni, egymás hiányában pedig a gyermekvállalás eleve kudarcra van ítélve.
Recesszióval kell számolni
Az orosz gazdaságból már eddig is tömegével hiányoztak a fiatal munkavállalók, és a legfrissebb számítások szerint már jóval a háború befejezése után is csak stagnálhat a gazdaság.
A Bloomberg Economics mindössze 0,5 százalékra becsüli az orosz gazdaság potenciális növekedési ütemét,
ami 2 százalékponttal alacsonyabb a háború előtt valószínűsítettnél. Pusztán a demográfiai trendek fél százalékkal csökkentik az elvben elérhető gazdaságnövekedési ütemet a szakértők szerint.
Ha a háború végül Oroszország sikerét hozza, az annektált területek demográfiai mutatói is elkeserítők a Renaissance Capital havi jelentése szerint, így ezek az eddig Ukrajnához tartozó területek sokkal inkább gondot jelentenének, mintsem a fellendülést segítenék elő.
Felgyorsítja, egyben felerősíti a kedvezőtlen demográfiai következményeket a háború – foglalják össze szakértők a véleményüket.
Nem csak a potenciális növekedés lehetősége csökken, a költségvetés is nehéz helyzetbe kerül, ugyanis a kormány hosszú távon szinte kizárólag a gyerekvállalás támogatásával tudja csökkenteni a munkaerőhiányt – mondta Alexander Iszakov orosz közgazdász.
A legrosszabbkor jött a mozgósítás
Az elmúlt évtizedben mintegy harmadával csökkent a fogamzóképes korú nők száma Oroszországban, miközben a világon itt az egyik legmagasabb a halálozási arány a születésekhez képest. A munkaerőpiacon eddig is gondok voltak, az elvándorlás az elmúlt években is jelentős volt, és teljesen bizonytalan, hogy a jövőben Oroszország képes lesz-e a külföldi munkaerő bevonzására.
Az ezekkel a gondokkal semmit sem foglalkozó politikai retorika persze hangzatos, Putyin korábban azt mondta:
az orosz nép megmentése a legfőbb nemzeti prioritás.
Tény, hogy az orosz elnök kiállt a kismamáknak nyújtandó támogatások szélesítése és a családok jelzáloghitel-könnyítései mellett. Ám már az idei, a háború miatt demográfiai katasztrófát hozó év előtt is javában csökkent a lakosság száma. 2021 augusztusában 145,1 millióan éltek orosz földön, ami csaknem félmilliós csökkenés a tavalyi év eleje óta, és 3,2 millióval kevesebb az 1991-ben, a Szovjetunió felbomlásakor mértnél.
1,2 kontra 2,1
Ez az első olvasásra furcsának tűnő számpár jól modellezi a folyamatokat. Efremov szerint, ha a hadjárat és a mozgósítás jövő tavaszig eltart, akkor
1,2-re csökkenhet a termékenységi ráta, ami nem csak a legrosszabb szint az ezredforduló óta, nagyon messze esik a populáció szempontjából stabilitást jelentő 2,1-es aránytól is.
A valós helyzetet csak rontja, hogy ezek a számok elvándorlás nélkül értendők, ami pedig az orosz társadalomban tömegesen jelen volt már a háború előtt is. Mindebből következően pesszimista jövőképest fest a Higher School Economics népességlaboratóriumának munkatársa, Elena Churilova is. Szerinte
miután bizonytalan körülmények között a párok általában elhalasztják a gyerekvállalást, 2023-ra is csökkenő statisztikát várok.
