Durvul a feszültség Haitin, érkezik a nemzetközi katonai segítség
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságHaiti kormánya a múlt héten kért külföldi katonai segítséget, hogy úrrá tudjon lenni az országot megbénító bűnbandákon, tüntetéseken, valamint a humanitárius válságon. A 11 milliós Haitin szűkös forrásokkal és állománnyal, mindössze 12 800 fővel rendelkező rendőrség próbálja fenntartani a rendet.
Az amerikai és a kanadai kormány vasárnapi közös közleménye szerint a haiti kormány által vásárolt létfontosságú biztonsági felszerelések, köztük taktikai és páncélozott járművek megérkeztek az ország fővárosába, Port-au-Prince-be.
A dokumentum szerint ez a technika segíteni fog a bűnözők elleni küzdelemben, hozzájárul a humanitárius segélyek biztonságos célba juttatásához. A segélyszállítmányok akadozása megnehezíti a kolera terjedésének megfékezésére irányuló erőfeszítéseket.
Az ügy előzménye az, hogy a haiti vezetés már a múlt héten a nemzetközi közösséghez fordult segítségért, azonban az nem világos, hogy a kérés az ENSZ öt éve véget ért helyi békefenntartó missziójának újraélesztésére irányul-e, vagy esetleg csak meghatározott országokhoz intézték.
Az AP felidézte, hogy Luis Almagro, az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) főtitkára csütörtökön megbeszélést folytatott a többi között Antony Blinken amerikai és Jean Victor Geneus haiti külügyminiszterrel a szigetországban egyre romló állapotokról. Almagro csütörtök este mikroblogján azt írta, hogy Haitinak „sürgősen segítséget kell kérnie a nemzetközi közösségtől, hogy úrrá legyen a biztonsági válságon, és meg kell határoznia egy nemzetközi biztonsági erő keretfeltételeit”.
Sok haiti lakos azonban ellenzi egy újabb nemzetközi beavatkozás ötletét az ENSZ békefenntartóknak tulajdonított nemierőszak-esetekre és a 2010-ben csaknem tízezer halálos áldozatot okozó kolerajárványra hivatkozva.
„Nem hiszem, hogy Haitinek egy újabb beavatkozásra lenne szüksége” – hangoztatta Mathias Pierre, Haiti választásokért felelős volt minisztere. Pierre mindazonáltal felkérte az Egyesült Államokat, hogy segítsen csökkenteni az országba áramló fegyverek és lőszer mennyiségét, ugyanakkor támogassa a rendőrség munkáját felszereléssel és a bűnbandákra vonatkozó hírszerzési értesülésekkel. „Nem egy hadsereggel állunk szemben, hanem a szegénynegyedeket uraló bandákkal, amelyek a helyi lakosságot használják élő pajzsként” – tette hozzá.
A Haiti Köztársaság a nyugati félteke legszegényebb állama. Az ország lakosságának mintegy 40 százaléka nem jut állandóan tiszta vízhez. Az erőszakhullám mellett az országból koleramegbetegedéseket is jelentettek, amit tovább súlyosbít az ivóvíz- és üzemanyaghiány.
Haiti társadalmi és gazdasági helyzetét súlyosbítja a magas infláció, a nemzeti valuta leértékelődése és az utcai bandák összecsapásai, amelyek több száz ember életét követelték. A bandák azután erősödtek meg, hogy Jovenel Moise elnök merénylet áldozata lett 2021 júliusában. Haiti több térsége már kikerült a központi kormány ellenőrzése alól. Az ENSZ szerint 4,9 millió haiti (a lakosság több mint 40 százaléka) szorul humanitárius segítségre.
Ezrek maradtak víz és orvosi ellátás nélkül Haitin a bandaháború miattTeljes a káosz Haitin, a bandák nemcsak egymást, de a segélyszállítmányokat is megtámadják. |
