A háború kezdete óta Európa kőolaj- és földgázellátás központi kérdés lett, miután a kontinens erősen függött az orosz energiahordozóktól. Sok ország függetlenedne az oroszoktól, és bár szankcionálják, hogy Oroszországminél kevesebb bevételre tegyen szert, az oroszok is fegyverként használják a gázszállításokat, időnként elzárva a csöveket, hogy hiány keletkezzen.
Ilyen körülmények között, még ha egy ország egyelőre nincs is gondban az orosz olajjal és gázzal (mint Magyarország), a kockázat megnőtt, a vezetékek sérülhetnek a háborúban, illetve a konfliktus eszkalálódása kedvezőtlenül érintheti az ellátást. Ezért a térség egyes országai kénytelen az ellátás esetleges diverzifikálásával foglalkozni, és erre leginkább a Horvátországon keresztüli látszik a legkézenfekvőbbnek mind az olaj, mind a gáz esetén, amely cseppfolyósított formában érkezik az adriai kikötőkbe, és onnan átfejtés után vezetéken folytathatja útját Magyarországra, Szlovákiába, Szlovéniába, adott esetben pedig Szerbiába és Boszniába.
Ezekbe az államokba ugyanis már most is eljut a még jugoszláv időkben kiépített Adria vezeték, bár a kapacitása viszonylag szűkös. A Financial Times szerint azonban Horvátország már dolgozik azon, hogy a kapacitását havi 2 millió tonnásra bővítse, a cseppfolyósított gázból pedig a jelenlegi 2,9 milliárd köbméteres éves kapacitást 6,1 milliárdra bővítse. Ráadásul Horvátország a nap- és szélenergia-kapacitást is növeli, hogy nettó energiaexportőrré is válhasson.
A Zágrábi Egyetem geológiai és bányászati karának professzora, Igor Dekanic elmondta, hogy Horvátország már
jóval a háború előtt megkezdte az energiaforrások diverzifikálását, ennek során egyre több olajat vásárolt Kazahsztánból és Azerbajdzsánból, miközben az orosz olajimportja a teljes behozatal bő negyedére mérséklődött 2020-ban.
A gáz pedig az Omisalj kikötőjében létesített visszafejtő létesítménynek köszönhetően már a világ minden részéről érkezik, de főként az USA-ból, miközben az orosz gáz szerepe már tavalyelőtt a teljes energiafogyasztás egy százaléka alá csökkent.
A szomszédos országok ellátása jelentős tranzitdíjbevételhez juttathatja Horvátországot, miközben az egész térségnek kedvező, ha nő az ellátásbiztonság.
A Mol, amelynek eleve nagy szerepe van Horvátországban az INA által, a tervek szerint átalakításokat végez a százhalombattai és a pozsonyi finomítóban, hogy ne csak az orosz olajat, hanem az Adrián át érkező egyéb típusokat is fel tudja dolgozni.
Elemzői vélemények szerint Horvátország korábban megléphette volna a bővítéseket, és már most nagyobb lehetne a szerepe a szomszédos államok energiaellátásában, azonban Andrej Plenkovic miniszterelnök szerint még nem késő, hogy
az ország regionális energiaelosztó központtá váljon.
