Az elmúlt évtizedekben megszokotthoz képest ismét szokatlanul nagy, 75 bázispontos emelés mellett dönthet az Európai Központi Bank (EKB) a következő, október 27-i kamatdöntő ülésén.
Miután a világ többi részéhez hasonlóan az árak az eurózónában is elszabadultak a koronavírus-járványt követő felpattanás és az azzal járó ellátási láncokban keletkezett gubancok, valamint az orosz–ukrán háború hatására elszabadult energiaárak miatt,
az EKB-nak nem igazán maradt választása, kénytelen fokozni a monetáris szigorítás júliusban megkezdett folyamatát.
Az EKB 2 százalékos inflációs céljának ötszörösét, 10 százalékot elérő drágulás az eurózónában a múlt hónapban szintén a további jelentős kamatemelés irányába mutat. A Reuters által megkérdezett közgazdászok szerint az az eurózónában 9,6 százalékon tetőzhet a negyedik negyedév során, ahonnan a várakozások szerint fokozatosan csökkenni kezd, de csak 2024 végére érheti el a célzott értéket.
A drágulást elsősorban az energiaárak emelkedése okozza, és mivel nem látni az orosz–ukrán háború végét, a legtöbben arra számítanak, hogy a közeljövőben romlik a megélhetési válság a közös valuta által lefedett térségben. Ez elsősorban annak a következménye, hogy
a téli időszakban a földgáz iránti kereslet szezonálisan is magasabb, mint a többi évszakban.
A hírügynökség által megkérdezett közgazdászok szerint az európai jegybank betéti rátája 1,5 százalékra, a refinanszírozási pedig 2 százalékra emelkedhet az október 27-i döntést követően. A válaszadók háromnegyede szerint ezért 75 bázispontos emelés következhet, de mintegy 5 százalékuk akár 100 bázispontos emelést is elképzelhetőnek tart, közel 20 százalékuk szerint pedig 50 bázispontos emelés jöhet.
Az EKB helyzetét nehezíti, hogy sokáig várt a kamatemelési ciklus megkezdésével, azt csupán júliusban kezdte meg, egy 50 bázispontos emeléssel, amely akkor még csak a nulla százalék – 2014 óta az első nem negatív ráta – elérésére volt elegendő, majd szeptemberben további 75 bázispont következett. Ezzel szemben az amerikai jegybank szerepét betöltő
Fed már korábban lépett, ami hozzájárult ahhoz, hogy az euró árfolyama a paritás alá süllyedt a dollárral szemben.
A szakértők szerint év végére az EKB betéti kamata 2–2,5 százalék lehet, szemben a szeptemberi 1,25–2 százalék közötti jóslattal. A kamatemelések pedig jövőre, 2,5 százaléknál tetőzhetnek, miközben a refinanszírozási kamat csúcsa 3 százalék lehet, ellentétben a szeptemberben prognosztizált 1,5 és 2 százalékos szintekkel.
Az EKB további kamatemelésekre is ígéreteket tett, és megindult a vita a bank által felhalmozott 3300 milliárd eurós kötvényállomány piacra dobásáról is. Ezt a bank az elmúlt évtizedet jellemző deflációs nyomás elleni küzdelemben halmozta fel. A bank kormányzótanácsának két szigorú monetáris politikát követelő tagja a múlt héten további emeléseket sürgetett, noha a Reuters felmérése szerint a megkérdezettek 70 százaléka recesszióra számít a következő évben.
Arról, hogy a visszaesés milyen típusú lesz, megoszlanak a vélemények, a 46 megkérdezettből 22 szerint rövid és sekély lehet, 15-en hosszú ám enyhe recessziót várnak. Nyolcan rövid, ám mély csökkenésre számítanak, és csak egy megkérdezett számít hosszú és mély recesszióra.
Az eurózóna gazdasága idén 3 százalékkal bővülhet, jövőre stagnálásra számítanak a szakemberek, hogy aztán 2024-től visszatérjen a növekedés, igaz, csupán 1,5 százalékos mértékben. Szeptemberben még 2,9 százalékos idei, 0,4 százalékos jövő évi és 1,6 százalékos 2024-es növekedésre számítottak.
