A német energiaválság-csomag felhasználásáról döntő bizottság első körben közvetlenül, havi rendszerességgel nyújtana támogatásokat a lakosságnak és a kisvállalkozásoknak – egészen jövő márciusig vagy áprilisig, ezzel párhuzamosan a Reuters által megismert javaslat szerint árkorlátozásokat is bevezetnének. Közben az energiaválságtól tartva egyre több vállalat dönt arról, hogy külföldre helyezi át termelését. A támogatásokról döntő bizottság egyelőre még nem döntött arról, hogy az ipari- és a nagyfogyasztókat miként segítsék meg.
A kiszivárgott tervek szerint az állam a gázfogyasztás 60-80 százalékát támogatná, a fogyasztóknak a maradékot kellene kifizetniük. A hírügynökség forrásai szerint ettől a vegyes konstrukciótól azt várják, hogy a még így is magas piaci árak kényszerítik takarékosságra a felhasználókat. A konstrukció előnye, hogy azonnali könnyebbséget jelentene a fogyasztóknak. A hátrány ugyanakkor szakértők szerint az, hogy a kormányzati várakozásokkal szemben nem kényszerít szigorú takarékosságra, holott a korlátozások elkerülése érdekében
Németországnak a télen legalább 20 százalékkal kellene csökkentenie felhasználását.
A gigantikus német csomaggal egyébként pont ez a baja a legtöbb európai országnak: ha nem mérséklődik a német fogyasztás, nekik kell majd a magasabb árakat kifizetni. A támogatások forrása a Scholz kormányzat által múlt héten megítélt 200 milliárd eurós keret lesz, a tervek szerint ezt államkötvények kibocsátásából fedeznék.
A látszólag grandiózus csomag ellenére azonban a német vállalkozások nem számítanak túl sok könnyebbségre. „A támogatási csomag nem változtat semmin. Továbbra is alternatívákat kell keresnünk nyilatkozta” – a Reutersnek egy Rosenthal nevű bajor porcelángyártó vezérigazgatója. A patinás, 143 éve alapított vállalat azt tervezi, hogy termelése egy részét külföldre helyezi át, egyelőre nem győzte meg őket a beígért állami segítség. A német feldolgozóipar energiaszámlája az elmúlt két évben a tízszeresére emelkedett. Az IG Metall szakszervezet által készített felmérés szerint ötből egy vállalkozás gondolkodik azon, hogy tevékenysége legalább egy részét áthelyezze az óceánon túlra, ahol kevésbé akut az és nem fenyeget háborús kockázat.
A drága energia szeptemberben 10,9 százalékra hajtotta fel a német inflációt, ami több mint 25 éves csúcs. A fogyasztói árak egyre gyorsuló üteme növeli a bérkövetelési nyomást, növelve ezzel a munkaerő költségét, rontva a vállalkozások versenyképességét.
Egy Wuelfing nevű textilipari cég például Portugáliába vagy Pakisztánba helyezné át termelését még akkor is, ha Berlin a jelenlegi szinten fagyasztaná be az árakat, hiszen így is kétszer annyi rezsit fizet, mint 2020-ban. „Valószínűleg segít (a csomag), de nem igazán tudjuk, hogy mire számíthatunk” – mondta Johannes Dowe, a cég ügyvezetője.
A német kkv-k ágazati szövetsége egyelőre nem látja tagvállalatai körében, hogy termeléskihelyezési hullám indulna meg, azt viszont ők is tapasztalják, hogy a vállalkozások egyre nagyobb mértékben és léptékben vizsgálják felül korábbi beruházási terveiket.
A Deutsche Bank elemzői szerint a német ipari termelés az idén 2,5, jövőre 5 százalékkal lehet alacsonyabb a magas energiaköltségek miatt.
A szövetség által készített jelentés egyenesen „deindusztrializációról” beszél, a német cégeknek nagy kihívás lesz alkalmazkodni a megváltozott energiaellátási helyzethez.
Jó példa erre az egyik legnagyobb autóipari részegység gyártó, a Düsseldorf közeli Boegra, amely már termelése egy részét áthelyezte Csehországba. „A jövő héten elutazom oda, feltérképezendő, hogy miként tudnánk ott terjeszkedni” – mondta Tobias Linser, a vállalat ügyvezető igazgatója a Reutersnek.
