Lengyelországban amúgy sem jó a levegő, ugyanis a 38 millió lakosú államban az otthonok háromnegyedét szénnel fűtik. A fűtési rendszer nagyobb része még a szocialista időkben alakult ki, amikor a környezetvédelmi szempontokat gyakorlatilag egyáltalán nem vették figyelembe. Ennek meg is van az eredménye, ugyanis
Az ukrajnai háború miatt kialakult energiaválság, – ahelyett, hogy éppen a „zöldítés” kerülne előtérbe – alternatív tüzelőanyagok keresésére ösztönözte a lengyel lakosságot, így került képbe a háztartási hulladék elégetése.
Már most is, az ősz elején naponta érezni az égő szemét szagát – mondta a Varsó északi külvárosában, Jablonnában élő Mroczkowska a Bloombergnek. A kialakult helyzet valószínűleg csak rontani fogja a már amúgy is tragikus statisztikákat, ugyanis Európában Lengyelországban a legmagasabb a szennyezett levegővel összefüggő korai halálesetek száma.
A kormány is lép
Varsó ideiglenesen felfüggesztette a szén minőségének ellenőrzését, mondván, most az is jó, ha bármilyennel sikerül feltölteni a kazánokat. Emellett védőmaszkok kiosztását fontolgatják, ha hidegebbre fordul az idő.
Közben az ország egyik legbefolyásosabb politikusának, Jaroslaw Kaczynskinak is félreérthető mondatai voltak: egy tüntetésen úgy fogalmazott, hogy a lakosságnak mindent meg kell tenni a háztartások kihűlése ellen, és
szinte mindent el kell égetni, kivéve az autógumikat, és a hasonlóan káros dolgokat.
A krakkói regionális gyűlés közben elhalasztotta a kemencék betiltását, így lehetővé tették, hogy 2024-ig bármit elégethessen a lakosság otthoni körülmények között.
Lengyelország szénfelhasználása azonban a 27 tagú EU-ban kimagasló. Andrzej Duda elnök arról biztosította népét, hogy az országnak saját felhasználásra nagyjából 200 évre elegendő szénkészlete van. Ugyanakkor azt is vállalták, hogy 2050-re felhagynak a tüzelőanyag villamosenergia-termelésre való használatával. Hiába alakultak ki nagy teherautósorok a szénbányáknál, amikor tavasszal szankciós listára került az orosz szénimport is, ugyanis Piotr Siergiej, a Polski Alarm Smogowy nevű környezetvédelmi aktivistahálózat szóvivője szerint
a háztartások 60 százalékának nincs elegendő fűtőanyaga a télre. „Így tehát az emberek minden összegyűjtenek, ami éghető.”
Hihetetlen példák
A dél-lengyelországi
Nowy Sacz városában például kevesebb szemét keletkezik, mint egy évvel ezelőtt. A településről egyébként érdemes tudni, hogy tavaly a legszennyezettebbnek minősítették az Európai Környezetvédelmi Ügynökség által vizsgált 334 város közül.
Elsősorban az éghető anyagok kidobott mennyisége csökkent, így például jóval kevesebb papír, karton, és csomagolás kerül a kukákba
– összegzett Ludomir Handzel polgármester. Ugyanakkor hozzátette, jelentős bírságra számíthatnak azok, akik mérgező anyagokkal akarnak fűteni. A hulladékgazdálkodási szervezetek szerint még kori következtetéseket levonni, ugyanis a fogyasztás csökkenése is okozhatja a szemét mennyiségének visszaesését.
Szomorú jelen, elborzasztó jövő
Lengyelországban évente mintegy 40 ezer korai halálesetet regisztráltak a levegőszennyezés miatt, ami Bulgária után a legtöbb az EU-ban.
A Polski Alarm Smogowy környezetvédelmi szervezet egyik aktivistája szerint azért terjeng a fojtó szmog, mert a lakosság esténként saját kemencéjébe, kazánjába gyújt be. A helyzetet hitelesen festi le, hogy nagy sikert ért el új termékével egy varsói startup, mert
a kisgyerekesek szívesen vásároltak a légszűrővel felszerelt babakocsi-burkolatokból,
ugyanis így a téli szmogriadó esetén is le tudták vinni az utcára a csecsemőket.
A nagy szmog tehát nem ismeretlen Lengyelországban. Az utóbbi években a legsúlyosabb helyzet 2016–2017 telén alakult ki, erről külön dokumentumfilm készült.
A budapesti szemétválságról itt olvashat bővebben.
