India a világ harmadik legnagyobb energiafelhasználója, ezért a kontinensnyi ország energiatermelése a klímaváltozás elleni küzdelemben nem elhanyagolható szempont. Az Institute for Energy Economics and Financial Analysis (IEEFA) és a Climate Energy Finance (CEF) kutatása szerint azonban az ország – amely Kína után a legtöbb szenet használja fel – megújuló energiaforrások terén óriási növekedésnek néz elébe.
A két szervezet által csütörtökön közzétett jelentés szerint India 2030-ig várhatóan évi 35-40 gigawatt megújuló kapacitást helyez üzembe,
miközben a szénerőművek terén nem várható jelentős bővülés, így az ország 2030-ra, a kormány céljainál korábban elérheti, hogy áramtermelésének fele tiszta energiából származzon, és a telepített kapacitás az évtized végére elérheti a 405 gigawattot.
Az indiai kormány ennél is ambiciózusabban tervez: 500 gigawatt telepített megújuló kapacitással számol az évtized végére. Vibhuti Garg, a jelentés egyik szerzője elmondta, hogy bár az ország tiszta energiára történő átállása terén vannak zökkenők az Európában dúló háború miatt, a növekvő gazdaság és népesség energiaéhségének kielégítésére nagy tervek születtek.
s mára India a világ harmadik legnagyobb megújuló alapú energiatermelőjévé nőtte ki magát. Ebben a kérdésben ugyan a szakértő más adatok szerint tévedhet, a BP statisztikai évkönyvének adatai szerint ugyanis Kína, az Egyesült Államok és Németország is megelőzi megújuló alapú energiatermelésben Indiát.
Ez már csak azért is kulcsfontosságú, mert egyetlen ország energiaigénye sem nő akkorát a következő években, mint Indiáé, ahogy javul az életminőség és nő a népesség az 1,3 milliárd lakosú országban. A jelentés kitér arra is, hogy
csak a magánszektor várhatóan 151 gigawatt megújuló kapacitást helyez üzembe a vizsgált időszakban.
Ezek közül a legnagyobb az Adani Green Energy hozzájárulása lehet, amely a jelenlegi 5,8 gigawattos megújuló kapacitást 45 gigawattra tervezi növelni.
Ugyanakkor vannak, akik szerint az ország energiaátmenete és ambiciózus céljai továbbra sem vetnek véget az újabbnál újabb széntüzelésű erőművek üzembe helyezésének, így például Nandini Das, a berlini Climate Analytics közgazdásza szerint szükség lenne a széntüzelésű erőművek nyugdíjazásának határidejét is meghatározni, hogy világos jelet adjanak a piacnak – írja az AP hírügynökség. A jelenlegi, fosszilis üzemanyagokra adott támogatásokat is célszerű lenne mielőbb kivezetni.
Azonban az IEEFA és a CEF jelentése rámutat arra is, hogy
az elmúlt években a megújuló kapacitások növekedése rendre meghaladta a széntüzelésű erőművek terén elért bővülést, amely a legutóbbi, 2021–22-es költségvetési évben mélypontra zuhant, miközben a tiszta energiák terén történelmi csúcs volt tapasztalható.
A jelenleg az áramtermelés közel háromnegyedét szén kiváltása nem lesz egyszerű.
A legfrissebb becslések szerint ahhoz, hogy India elérje a 2030-ra kitűzött céljait, mintegy 223 milliárd dollárnyi befektetésre lenne szükség. Ugyanakkor az ország importra szorul a széntüzelésű hőerőművek működtetéséhez szükséges nyersanyagból, amelynek ára szintén kilőtt az Ukrajna elleni orosz támadás óta, még inkább vonzóvá téve az alternatívákat.
Azt a jelentés sem hallgatja el, hogy a kitűzött célok eléréshez további erőfeszítések szükségesek, sőt a 2029–30-as költségvetési évre a jósolt új megújuló kapacitások és a széntüzelésű erőművek legutóbbi évhez hasonlóan lassú bővülése mellett is azzal számol, hogy a ténylegesen megtermelt áram felét még mindig a szén fogja adni. Azonban a megújulók előtt is szép jövő állhat az előttünk álló évtizedben várhatóan legnagyobb mértékben bővülő árampiacon.
