Kisida Fumio japán miniszterelnök szakértői tanácsadó testülete szerint a védelmi kiadások tervezett növelésének pénzügyi költségeit az egész japán társadalomnak kell megfizetnie, ahelyett, hogy államkötvények kibocsátásával finanszíroznák a katonai ráfordítások bővítését – írta meg a Japan Today.
Fotó: Andre Malerba / Bloomberg via Getty Images
A Szaszae Kenicsiro korábbi washingtoni japán nagykövet által vezetett munkacsoport ajánlásait tartalmazó dokumentumot kedden tették közzé.
A japán kormány még korábban vállalta, hogy jelentősen, a hazai össztermék (GDP) 2 százalékának megfelelő összegre növeli védelmi költségvetését,
hogy Tokió sikeresen szállhasson szembe az egyre növekvő kínai biztonsági fenyegetéssel.
Ha a Kisida-kabinet valóban adóemeléssel teremti elő a védelmi költségvetés pluszforrását, el kell döntenie, hogy
társaságiadó-emelést hajt végre, vagy az állampolgárokat sújtó, magasabb személyi jövedelemadó, esetleg más adónem bevezetésével jut többletforráshoz.
A kormányfőnek benyújtott javaslatban a tanácsadó testület további kiadáscsökkentést kért az erősen eladósodott japán kormánytól, ezzel is segítve a védelmi kiadások várható növekedésének finanszírozhatóságát.
Recseg a japán kormány: lemondott a belügyminiszterŐ már a harmadik tárcavezető, aki távozik Kisida Fumio kormányából. Egyre nehezebb helyzetben van a miniszterelnök. |
Japán költségvetési helyzete az egyik legrosszabb az iparilag fejlett országok között: az államadósság mértéke az ország teljes GDP-jének a kétszerese.
A szakértői javaslat leadását követően a Kisida-kormány három kulcsfontosságú védelmi dokumentum felülvizsgálatát szeretné megkezdeni még az év vége előtt. Ezek közül a legfontosabb a nemzetbiztonsági stratégia, amely a kormányzat hosszú távú biztonsági és diplomáciai szakpolitikai irányelveit tartalmazza.
A kormánynak decemberben kell összeállítania a 2024 márciusáig tartó következő pénzügyi év tervezett költségvetését.
A japán védelmi dokumentumok felülvizsgálatát a globális és regionális biztonsági helyzet romlása miatt rendelték el: Kína tovább erősítette katonai tevékenységét az indiai- és csendes-óceáni térségben, Észak-Korea növelte a ballisztikus rakétákkal végrehajtott próbakilövések számát, az orosz–ukrán háborúnak pedig Tajvanon is érzékelhető biztonsági kockázatai vannak.
