Kedvező volt a gazdasági környezet a közép- és kelet-európai régióban 2021-ben. A térség GDP-je 5,7 százalékkal nőtt éves összevetésben, szemben az egy évvel korábbi 3,7 százalékos hanyatlással – olvasható a Coface hitelbiztosító közleményében. A térségben továbbra is az energiaszektorban, az autóiparban, a szállítmányozásban, valamint a kereskedelemben érdekelt cégek a legmeghatározóbbak. A listavezető a lengyel PKN Orlen, második a cseh Skoda, a Mol pedig a harmadik, egy helyet javítva a 2020-as rangsorhoz képest. Az elemzés szerint az Ukrajnában zajló háború kedvezőtlen hatásai miatt a régió gazdaságai és vállalatai sebezhetőbbek lesznek, így a 2022-es év más képet festhet, mint a 2021-es.
Növekedést támogató, kedvező gazdasági környezet határozta meg közép- és kelet-európai gazdaságokat, illetve a térség nagyvállalatainak teljesítményét 2021-ben. A járvány hatásai még érezhetők voltak, de a gazdasági aktivitás a 2020-as visszaesés után talpra tudott állni.
Ennek eredményeképpen a régió 500 legnagyobb vállalkozása szárnyaló bevételeket és magasabb nyereséget könyvelhetett el
– írta a Coface a CEE Top 500 című kiadványában, amelyben évről évre rangsorolja a régió legnagyobb vállalatait.
Az elemzés szerint a térség gyorsabban regenerálódott, mint a legtöbb kulcsfontosságú kereskedelmi partnere. A közép- és kelet-európai régió 2020-ban enyhébb recesszióval szembesült,
Tavaly a kelet-közép-európai régió 5,7 százalékos gazdasági bővülést ért el, szemben Nyugat-Európa 4,7-es többletével.
Kelet-Közép-Európa kevésbé függ a szolgáltatásoktól, beleértve az éttermeket és a vendéglátóipart. Ezt a szektort a járvány idején bevezetett zárlatok, utazási korlátozások és az alacsony vásárlói bizalom súlyosan érintette, és ez hatalmas terhet rótt a különböző nyugat-európai gazdaságokra
– értékelte az eredményeket Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai regionális közgazdásza, utalva a két régió eltérő gazdásági szerkezetére.
A térség legnagyobb vállalatai 2021-es rangsorolásának eredményei azt mutatják, hogy a vállalkozások azonnal profitálni tudtak a gazdasági fellendülésből – erről Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai vezérigazgatója beszélt. A kiadványban szereplő 500 vállalat összforgalma
26,9 százalékkal, 842 milliárd euróra ugrott.
Az összesített nettó nyereség csaknem megduplázódott 2020-hoz képest, 41 milliárd euróra. A vezérigazgató hozzátette, hogy az 500 vállalat 2,2 millió embert foglalkoztatott a tárgyalt évben. A régióban a gazdaságok a stabil belső keresletből tudtak profitálni. A 2021-ben ismét kedvező helyzetben volt, alacsony munkanélküliségi rátával és szilárd bérnövekedéssel. A Covid hatására bevezetett intézkedések között szerepelt a munkaerőpiac támogatása, amelynek eredményeként sikerült elkerülni a tömeges elbocsátásokat.
Satuban a vállalatok: nyereségük rovására kénytelenek bért emelniMunkaerejük megtartása érdekében rákényszerülnek a béremelésre az európai vállalkozások, ez azonban súlyosan érinti a nyereségességüket. Félő, hogy ár-bér spirál alakul ki, ezt azonban az EKB az felpörgésének megakadályozása miatt bármi áron meg fogja akadályozni. |
Előbbre lépett a Mol
A régiós nagyvállalatok listáját továbbra is a lengyel PKN Orlen vezeti, amely 52 százalékkal, 28,572 milliárd euróra növelte a forgalmát 2021-ben. A cseh Skoda Auto a második helyen áll, 17 milliárd euróval.
Az árbevételét 48 százalékkal növelő Mol lett a harmadik, 16,142 milliárd euróval.
A magyar olajvállalat tavaly a negyedik helyen végzett. Az első tízben még egy hazai cég, az MVM kapott helyet 7,722 milliárdos forgalmával, ami 55 százalékos emelkedés.
A régió legnagyobb vállalatai elsősorban az olaj-, a gáz-, az autóiparban, a szállítmányozásban, valamint a kereskedelemben érdekeltek.
Ezen cégek adták a listán szereplő cégek árbevételének több mint a felét.
Tavaly minden ágazatban nőtt a forgalom, ami az erősödő kereslet mellett a bázishatásnak, azaz az előző évi gyengébb teljesítménynek köszönhető.
A Coface-elemzés arra is rámutat, hogy a járvány kezdeti szakasza és a kapcsolódó zárlatok komolyabban megviselték a cégek pénzügyi helyzetét. A legszembetűnőbb példa a textil- és ruházati ágazat, amely a 2020-as pandémiás évben a kereslet visszaesését, valamint a fogyasztói preferenciák megváltozását szenvedte el. Tavaly ebben az ágazatban volt a legnagyobb a forgalomnövekedés, több mint 60 százalékos.
Ezzel szemben a legvisszafogottabb, 9,5 és 9,6 százalékos emelkedést az építő- és az autóipar könyvelhette el, ám ez a bővülés is stabilnak mondható. Az ágazatok többsége képes volt magasabb nettó nyereséget termelni,
a legnagyobb nyertes a fémipar volt, 437 százalékos emelkedéssel.
Ugyanakkor a textil-, a ruházati, az agrár-élelmiszeripari ágazat negatív dinamikával zárt ezen a területen.
Történelmi mélyponton a régiós olaj- és gázcégek értékeltségeA harmadik negyedév kifejezetten jól sikerült az európai olaj- és gázipari cégeknek, ez azonban nem mindegyikük értékeltségében tükröződik. |
Változhat a kép
A globális élénkülésével a közép- és kelet-európai hozzájárult a regionális feldolgozóipari ágazatok gyorsulásához, a cégek viszont magasabb feldolgozási költségeket tapasztaltak. Ezek a költségek meredeken emelkedtek a járvány okozta pangásból való kilábalás kezdete óta, és még napjainkban is nagymértékben befolyásolják a vállalkozások eredményességét.
Ezt a hatást fokozza, hogy az ukrajnai háború kitörése óta az energia- és a nyersanyagköltségek az egekbe szöktek
– közölte Grzegorz Sielewicz. A szakember szerint mivel Oroszország szállította Európának az energiahordozókat, ezek ára 2022-ben jelentősen megugrott, ami energiaválságot indított el. Ugyanakkor az agrár-élelmiszeripari alapanyagok ellátásának zavarai az élelmiszerárak növekvő inflációjához vezettek, mivel mind Oroszország, mind Ukrajna jelentős részt képvisel a globális agrárexportban.
Jarosław Jaworski a jövőről szólva elmondta, hogy az ukrajnai háború súlyosan érintette a régiót, és további kihívások merültek fel az ezzel kapcsolatos gazdasági következmények miatt. Szerinte a háború a kelet-közép-európai gazdaságokra gyakorolja a legjelentősebb hatást. Az okok a két országhoz való földrajzi közelségük, az exportfüggőségük, az Oroszországból származó energiaimporttól való függésük, az Ukrajnából érkező menekültáradat és a háború miatt felmerült logisztikai problémákban keresendők.
