Olyan jogszabályt tervez a Handeslblatt információi szerint Berlin, amely felhatalmazná, hogy kisajátítson olyan tulajdont, amely a tengeri cseppfolyós gázt (LNG) befogadó terminálok bekötéséhez szükséges – jelentette a Reuters.
Ez azt jelenti, hogy az orosz földgáztól való mielőbbi függetlenedésre törekvő Németország felhasználhatja a valamikor forgalmas, most üres Északi Áramlat 1. és a soha szolgálatba se helyezett Északi Áramlat 2. vezeték bizonyos részeit.
A lap szerint a kormány szerdán hagyja jóvá a törvénytervezetet, amely megengedi a mozdítható tárgyak kisajátítását és felhasználását földgázvezetékek és kapcsolt infrastruktúra építésére.
Az Északi Áramlat 1. korábban évi 55 milliárd köbméter orosz gázt szállított Németországba, táplálva Európa legnagyobb gazdaságának hatalmas ipari szektorát és megoldva háztartásainak fűtését. Ukrajna orosz lerohanását követően Németország arra tett ígéretet, hogy az orosz importot 2024-ig nullára csökkenti.
Hogy ezt megvalósíthassa, abban kulcsszerepet szánnak négy tengeri LNG-terminálnak. Ezek közül a lubmini ott van, ahol a tenger alatti gázvezetékek végződnek.
Az energiatörvény egy másik tervezett módosítása azt engedi meg, hogy olajat, földgázt vagy áramot el lehessen venni egy vállalattól életmentő céllal – adta hírül a Handelsblatt.
Németországnak jelentős a földgázigénye, a leválás az orosz gázról nem megy gyorsan, és Berlin ellenezte a más uniós tagországok sürgette intézkedést földgázársapka kivetésére, attól tartva, hogy az megcsappanthatja a kínálatot.
A Balti-tengerben lefektetett Északi Áramlat 1. és az Északi Áramlat 2. gázvezetéken szeptember végén történtek robbanások, Svédország és Dánia kizárólagos gazdasági övezetében. Nem derült ki, hogyan robbantak fel a vezetékek, mindenesetre bőven vannak gyanúsítottak. A Kreml szerint például több bizonyíték is arra utal, hogy London benne volt a „terrortámadásban”.
