Egy nappal az intézkedések bejelentése után megérkeztek a szakértői vélemények Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter csütörtökön ismertetett költségvetési tervezetéről. Az Institute for Fiscal Studies (IFS) igazgatója – Paul Johnson – szerint a pénzügyminiszter vélhetően azért döntött az államháztartás egyensúlyának visszaállításához egyébként indokolt azonnali kiigazítások részben későbbre halasztásáról, mert pozitív gazdasági fordulatban bízik, ami csökkentheti a keményebb megszorítások szükségességét. 

Weekly Cabinet Meeting At 10 Downing Street, Secretary of State for Foreign and Commonwealth Affairs Jeremy Hunt arrives for the weekly Cabinet meeting at 10 Downing Street on 07 May, 2019 in London, England. (Photo by WIktor Szymanowicz/NurPhoto) (Photo by WIktor Szymanowicz / NurPhoto / NurPhoto via AFP)
A szakértők szerint Hunt pénzügyminisztersége alatt 7 százalékkal csökkenhet a brit háztartások jövedelme

Johnson szerint a brit kormány talán abban reménykedik, hogy később a dolgok jobbra fordulnak. A pénzügyminiszter csütörtökön 55 milliárd font értékű költségvetési kiigazítást jelentett be (adóemeléseket és kiadáscsökkentést), de az IFS szerint felemás a kép, mivel az érintett adókat azonnal megemelik, míg szinte az összes kiadáscsökkentő lépést csak 2024 utánra (választási év) időzítik. 

A brit Költségvetésért Felelős Hivatal előrejelzése szerint az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya a jelenlegi 33 százalékról öt éven belül 37 százalékra fog emelkedni, ami a II. világháború óta a legmagasabb lenne, de európai összevetésben még így is alacsonynak számítana. Úgy kalkulálnak, hogy az inflációs hatást is figyelembe véve a háztartások jövedelme 7 százalékkal csökkenhet a következő 18 hónapban. 

Emelkedik a brit gazdagok és az energetikai szektor adóterhe

A stabilitást, a növekedést és a közszolgáltatásokat nevezte a kormány prioritásának Jeremy Hunt pénzügyminiszter a költségvetési tervben.

Az IFS szerint a magasabb adókkal jellemzett új korszak tartós maradhat.

Nagy Britannia gazdasága küzd a négy évtizede nem látott magas inflációval, az éves árváltozás októberben 11,1 százalék volt, nagyrészt a földgázár ugrásszerű növekedése miatt szabadultak el az árak. Emiatt valós veszély, hogy az 50-es évek óta nem látott mértékben csökkenhet az életszínvonal a szigetországban. 

Paul Johnson úgy véli, az intézkedések fő vesztese a középosztály lesz. Csatlakozott hozzájuk egy másik think thank, a Resolution Foundation is, szerintük a személyi jövedelemadó sáv módosítása (az eddigi 150 ezer font helyett 125 140 font felett lép be a 45 százalékos kulcs) a legmagasabb jövedelemmel rendelkezők mellett a középosztályt sújtja. Hunt erre úgy reagált a BBC-nek, hogy lehetetlen úgy 25 milliárd font plusz adót beszedni, hogy az csupán a gazdagok egy szűk csoportját érintse.