Bár az aszály komoly kihívást jelentett az európai almatermelőknek, úgy tűnik, hogy a helyzet mégsem olyan rossz, mint ahogyan korábban jósolták az ágazati szakértők. Az Alma- és Körte Világszövetség (WAPA) legfrissebb becslése szerint a vártnál valamivel több, összesen mintegy 12,2 millió tonnányi almát takaríthattak be az uniós termelők. A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a FruitVeb honlapján elérhető elemzés szerint az EU legnagyobb almatermelő országában,
Lengyelországban összesen 4,75 millió tonna alma került ki idén az ültetvényekről, ezt követi Olaszország, valamivel több, mint 2 millió tonnás terméssel, Franciaországban pedig 1,4 millió tonna almát szüretelhettek ebben az évben a gazdálkodók.
Míg a legtöbb tagállamban a rendkívüli csapadékhiány okozott gondokat, Lengyelországban az egyre súlyosbodó munkaerőhiány miatt nem sikerült az összes almát leszedni.
A lengyel idénymunkások közül sokan Ukrajnából érkeztek, akik a háború miatt az idén nem tudtak elutazni. Ráadásul sok gazda inkább közvetlenül feldolgozásra szállítja az almát, és alacsonyabb árat fogad el ahelyett, hogy megkockáztatná bevállalni az alma hosszabb távú tárolásának költségeit.
Olaszországban a korai fajták nagyon megszenvedték a nyári hőség és aszály hatásait. A későbbi érésű fajták, illetve a hegyvidéki területeken termesztett gyümölcsök minősége jobb lett, miközben a bioalma új termelési rekordot ért el és várhatóan meghaladja a 220 ezer tonnát. Olaszországban is számottevő kockázatot jelent a rendelkezésre álló munkaerő szűkössége, valamint itt is tetten érhető, hogy a termelők csak a legjobb minőségű almát fogják betárolni a magas energiaköltségek elkerülése érdekében.
Az unió harmadik legnagyobb almatermelőjének számító Franciaországban július elején nagyon magasak voltak a várakozások a terméssel kapcsolatban, ehelyett azonban a hőhullám miatt drasztikus visszaesés következett be. A gyümölcs minősége azonban továbbra is jó maradt, sok fajtánál nagyon jó cukortartalommal.
A magyar termelőknek sajnos nagyon rossz évük volt, az ültetvények nagyon megsínylették a csapadékhiányt. A magyarországi almatermesztés több mint 70 százaléka Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében zajlik, ahol május 20 és augusztus 20 között az éves csapadékmennyiség 130–150 milliméterrel maradt el az ilyenkor szokásostól. Mindez a termés mennyiségében is meglátszik.
A FruitVeb becslése szerint az elmúlt 10 év legrosszabb termését takaríthatták be a gazdák. A tavalyi 520 ezer tonna helyett csupán 300–350 ezer tonna körül várható az országos mennyiség.
A szűkösebb kínálat az étkezési almánál és a feldolgozásra szánt, úgynevezett léalmánál is tetten érhető. A hazai alapanyag hiányában a feldolgozóüzemek kénytelenek külföldi almát vásárolni. A magas szállítási költségek ellenére a legtöbb léüzem lengyel almával pótolja az aszály miatt kiesett hazai alapanyagot.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP)
