Tovább nőtt a különbség idén az előző évhez képest a magas és az alacsony vásárlóerejű lakossággal rendelkező megyék között Romániában. A GfK piackutató cég tanulmánya szerint az éves egy főre jutó átlagos vásárlóerő ebben az évben 8017 euró az országban, ami 51 százalékkal elmarad az európai átlagtól. Románia ezáltal a GfK által vizsgált 42 ország között a 31. helyen szerepel az Agerpres hírügynökség által ismertetett rangsor szerint.
A top 10-ben egyértelműen Bukarest áll az élen, a román fővárosban 15 482 euró az egy főre jutó vásárlóerő.
A tanulmány szerint ez azt jelenti, hogy Bukarest lakóinak a vásárlóereje 93,3 százalékkal magasabb az országos átlagnál, és 3,6-szer nagyobb, mint az országosan legalacsonyabb vásárlóerejű kelet-romániai Vaslui megye lakosaié. A tavaly mért vásárlóerő alapján első tíz megye többsége idén is bekerült a top 10-be, csupán néhány változás történt a rangsorban. Idén az erdélyi Kolozs megelőzte a bánsági Temes megyét, és a 11 643 eurós egy főre jutó vásárlóerővel a második helyre lépett, míg a tavaly még hetedik Arges és nyolcadik Arad megye ebben az évben helyet cserélt. (Az Arges megyei Mioveni városában működik a Renault-tulajdonban lévő Dacia-gyár).
A románok kétharmadának álom maradt a fizetésemelésOnline felmérés szerint a romániai munkavállalók kevesebb mint 30 százaléka számolt be béremelésről. |
A vásárlóerő az adózás után egy főre jutó, rendelkezésre álló, elméletileg elkölthető jövedelmet jelenti (beleeértve mindenféle állami juttatást). Az általános vásárlóerő azt az elméletileg elkölthető jövedelmet tükrözi, amelyet a lakosság fogyasztásra, illetve az állandó havi kiadásokra – élelmiszer, lakbér, közműdíjak, magánnyugdíj-pénztári befizetés és egészségbiztosítás, továbbá rekreáció, illetve közlekedés – fordít.
A GfK tanulmánya szerint az egy főre jutó átlagos vásárlóerő Európában 2022-ben 16 344 euró. A 42 ország között azonban jókora különbségek mutatkoznak: Liechtenstein (a hercegségben az egy főre jutó vásárlóerő 66 204 euró), Svájc és Luxemburg lakosságának vásárlóereje jóval magasabb, mint Európa többi államában, míg Koszovóban, a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában (1540 euró) a legalacsonyabb. A liechtensteinieknek például több mint 43-szer annyi anyagi forrás áll rendelkezésükre kiadásokra és megtakarításokra, mint az ukránoknak.
Minden bizonnyal összefüggésben áll a gazdasági lemaradással, valamint az életszínvonal-beli különbséggel, hogy
a romániai lakosság több mint fele úgy véli, rosszabb helyzetben van az ország, mint az 1989-es rendszerváltás előtt.
Az Inscop Research közvélemény-kutató intézet által idén készített két felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek mintegy 40 százaléka szerint Románia általános helyzete csak 2050-ben lesz jobb a mostaninál. A megkérdezettek egyharmada (33,3 százalék) fontolgatta már, hogy valamikor a jövőben külföldre megy dolgozni, míg 65,8 százalék azt mondta, hogy nem gondolt erre.
