A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége Szerbiában tartózkodik és a november 4-éig tartó megbeszéléseken az IMF által 2021 júniusában jóváhagyott, tanácsadói jellegű megállapodás harmadik értékelése zajlik. Közösen tekintik át a szerbiai pénzügyi és gazdasági folyamatokat, a korábban lefektetett gazdaságélénkítő program végrehajtásában elért eredményeket. A bejelentések szerint tárgyalnak egy készenléti hitelmegállapodásról is. Mindeközben izzik a feszültség Koszovóval, a határ felé kedden katonai konvojok indultak.
Ezt Siniša Mali pénzügyminisztere is megerősítette, aki elmondta, hogy reményei szerint az új szerződés biztosítani fogja a felelős gazdaságpolitika folytatását. A bizonytalan nemzetközi helyzetben pótlólagos pénzügyi stabilitást nyújt az országnak.
Szerbia biztonságos oázis szeretne maradni a beruházások, a gazdaság és a polgárok számára
– nyilatkozta. Terveink megvalósításához van elegendő pénzünk, és ha még a Valutaalap is jóváhagyja a készenléti hitelt, amihez szükség esetén hozzányúlhatunk, akkor jövőre is stabil marad a gazdaság helyzete – tette hozzá. Keretösszeget azonban egyelőre senki sem említett.
Mali szerint az IMF-fel való együttműködés eddig is Szerbia hasznára vált, segít az ország hitelminősítésének javításában, de jelentősen hozzájárul a versenyképesség növeléséhez. A gyors és hatékony reformokhoz is hozzájárul.
Az adóigazgatóság reformját, az elektronikus számlázási és adózási rendszer bevezetését, a közbeszerzések hatékonyabb lebonyolítását és a közberuházások és infrastrukturális projektumok ellenőrzését emelte ki a pénzügyminiszter.
Akár az Európai Központi Bankot, akár az amerikai jegybankot nézzük, emelik a kamatokat, a pénz egyre drágább, Szerbiát ezért is érdekli, hogy az IMF révén hogyan juthatna olcsóbban pénzhez – fejtette ki Mali az állami televízióban. Mali szerint a idén 60 milliárd eurós szintet érheti el. Kiemelte, hogy az év első kilenc hónapjában
a válság ellenére több mint 3 milliárd euró értékű, közvetlen külföldi beruházás érkezett az országba.
A GDP-arányos államadóság 53,7 százalék, tehát jóval a maastrichti szerződésben megszabott 60 százalék alatt maradt. A nyugdíjak, és a közalkalmazottak fizetésének emelését is kilátásba helyezte.
A Fiskális Tanács ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy
jövőre valószínűleg 3-4 milliárd eurós hitelt kell felvennie Szerbiának,
mert mintegy 4 milliárd eurónyi törlesztése válik esedékessé. Pavle Petrović, a Fiskális Tanács elnöke szerint a kamatok növekedése miatt is ellenőrzés alatt kell tartani az adóság szintjét.
Emlékeztetett arra, hogy a 2020-as és 2021-es koronavírus-válság idején összesen mintegy hatmilliárd eurós hitelt vett fel az állam, ezért nőtt az adósságállomány. A legtöbb pénzt a lakosság és a gazdaság megsegítésére fordították, de egy része nem volt célzott, nem volt eléggé hatékony. Megítélése szerint kétmilliárddal többet költöttek el a kelleténél. A Fiskális Tanács intézményét 2010-ben hozták létre azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérje, értékelje, majd jelentések formájában publikálja a fiskális politikával kapcsolatos észrevételeit, ajánlásait.
