Hiába igyekeznek sokan hűteni a kedélyeket, egyre többen látják úgy világszerte, hogy elkerülhetetlen az újabb háború a Balkánon. Koszovó és Szerbia között az elmúlt 23 évben sem volt túl nagy egyezség, de mostanra annyira megromlott a viszony, hogy a diplomáciai üzengetés után katonai csapásoktól is tartani lehet. 

New border deal between Serbia, Kosovo comes into force, ZVECAN, KOSOVO - SEPTEMBER 1: A view of Jarinje Border Crossing after new border crossing policy deal between Serbia and Kosovo which stipulates that citizens of both countries can travel with their identity cards, came into force in Mitrovica, Kosovo on September 01, 2022. (Photo by Erkin Keci/Anadolu Agency via Getty Images)
Fotó: Anadolu Agency / Getty Images

Kedden ugyanis a szerb hadsereg konvojai megindultak Koszovó felé, ami újabb olaj a már nemcsak parázsló, hanem erősen lobogó tűzre. A szerb hadsereg készültségbe helyezését kedden rendelte el Milos Vucevic védelmi miniszter. A tárcavezető sietett leszögezni, hogy nem akarnak harcokba bocsátkozni, de készen kell állniuk minden eshetőségre. 

De mégis hogyan jutottunk el idáig, hogy a két állam ismét a háború szélére sodródott? 

Rendszámtáblavita

A válasz bonyolult, és mindkét oldal nyakig benne van abban, hogy a helyzet semmit sem javult az előző, 1999-ben – a kemény közbelépésével – véget érő véres konfliktus és a 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlenség bejelentése óta. Koszovóban továbbra is elnyomják a szerb kisebbségeket, akik pedig a háború előtt az albánokat nyomták el. Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának nagyjából 5 százalékát adják a szerbek, 90 százalék pedig albán. 

A mostani vita egy régóta húzódó ellentét miatt robbant ki ismét. Pristinának régóta feltett szándéka volt ugyanis, hogy – ismét nem megkérdőjelezhető módon a szerb kisebbség ellen hozott intézkedésként – 

betiltja a még 1999 előtt kiadott szerbiai rendszámokat a saját területén.

Ezt a nyugati országok többszöri felszólítása miatt előbb halogatták, majd módosították, és immár csak az ott élő szerbekre terjesztenék ki, ami továbbra is elfogadhatatlan Belgrád számára. A helyi szerbek többször is tiltakozó akciókat szerveztek és barikádokat is állítottak fel. 

Fotó: Armend Nimani / AFP

Egy ideig úgy tűnt, hogy Koszovó az erős tiltakozás miatt letesz a tervéről, de nemrég határozottan kijelentették, hogy november elsejétől kőkeményen fellépnek majd a szerb rendszámok ellen. Erre válaszul rendelte el Belgrád a hadsereg mozgósítását. 

Tényleg kirobbanhat a háború?

Ezt jelenleg nehéz megmondani, hiszen az invázió megindítása előtt az orosz–ukrán helyzetnél is sokan azt tippelték, hogy nem lesz háború, aztán mégis a legrosszabb forgatókönyv valósult meg. Mindenesetre 

maga a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti mondta azt szeptember végén, hogy szerinte fennáll a lehetősége egy konfliktusnak Szerbiával.

Ennek egyik fő okaként azt nevezte meg, hogy Belgrád továbbra sem hajlandó elismerni Koszovót. Erre egyébként számos EU-tagország sem hajlandó, és a világon is több tucat állam van, amely szintén nem ismerte el a koszovói függetlenséget. 

US soldiers, members of the NATO Mission in Kosovo (KFOR), patrol near the town of Leposavic, in the north of Kosovo on September 1, 2022. - Serbia and Kosovo have agreed on an arrangement for free movement between their countries, the European Union's foreign policy chief Josep Borrell announced on August 27, 2022. Serbia had agreed to abolish its entry-exit document for Kosovo ID holders, and Kosovo had agreed to not introduce them for Serbian ID holders, said Borrell, in a video statement posted online. (Photo by SASA DJORDJEVIC / AFP)
Fotó: Sasa Djordjevic / AFP

A helyzetet bonyolítja, hogy Koszovó az ENSZ védelme alá tartozik, azaz egy nemzetközi békefenntartó haderő biztosítja a békét a régióban. A KFOR (Kosovo Force) zászlaja alatt több száz magyar katona is szolgál, de a legjelentősebb erőt az amerikai egységek képezik. Jelenleg négyezerre tehető a kontingens összlétszáma. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára már korábban kijelentette, hogy mindenképp megvédik a békét Koszovóban, de nem tudni pontosan, miként cselekedne a nemzetközi haderő egy szerb invázió esetén. 

Ukrajna kiszáll a KFOR-ból

Az ukrán katonákra otthon nagyobb szükség van, mint Koszovóban.

Tény, hogy Szerbia azért is tud most keményebben fellépni, mert maga mögött érezheti Moszkvát, amelynek jelenleg rendkívüli módon szüksége van minden szövetségesre. A Kreml kommunikációja tovább fűti az amúgy is forró helyzetet a térségben, ez pedig a 

szakértők szerint jól jön Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hiszen megosztja a világ figyelmét, és Ukrajna után a Balkánnal kellene vesződnie Washingtonnak és Londonnak. 

Emiatt Németország már többször is figyelmeztette Belgrádot, hogy választania kell: az EU-ba akar belépni, vagy inkább Moszkvához akar tartozni. 

Egyelőre úgy tűnik, egyik fél sem akar engedni a saját vélt vagy valós igazából, így pedig rendkívül nehéz lesz eloltani a puskaporos hordó kanócát. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke napokkal ezelőtt járt Pristinában, és ezt posztolta a Twitteren:

A koszovói nép továbbra is demonstrálja elkötelezettségét az EU értékei iránt, ambiciózus reformokkal és felsorakozva Oroszország Ukrajna elleni háborújára adott válaszunkhoz.