Hiába igyekeznek sokan hűteni a kedélyeket, egyre többen látják úgy világszerte, hogy elkerülhetetlen az újabb háború a Balkánon. Koszovó és Szerbia között az elmúlt 23 évben sem volt túl nagy egyezség, de mostanra annyira megromlott a viszony, hogy a diplomáciai üzengetés után katonai csapásoktól is tartani lehet.
Kedden ugyanis a szerb hadsereg konvojai megindultak Koszovó felé, ami újabb olaj a már nemcsak parázsló, hanem erősen lobogó tűzre. A szerb hadsereg készültségbe helyezését kedden rendelte el Milos Vucevic védelmi miniszter. A tárcavezető sietett leszögezni, hogy nem akarnak harcokba bocsátkozni, de készen kell állniuk minden eshetőségre.
De mégis hogyan jutottunk el idáig, hogy a két állam ismét a háború szélére sodródott?
Rendszámtáblavita
A válasz bonyolult, és mindkét oldal nyakig benne van abban, hogy a helyzet semmit sem javult az előző, 1999-ben – a kemény közbelépésével – véget érő véres konfliktus és a 2008-ban egyoldalúan kikiáltott függetlenség bejelentése óta. Koszovóban továbbra is elnyomják a szerb kisebbségeket, akik pedig a háború előtt az albánokat nyomták el. Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának nagyjából 5 százalékát adják a szerbek, 90 százalék pedig albán.
A mostani vita egy régóta húzódó ellentét miatt robbant ki ismét. Pristinának régóta feltett szándéka volt ugyanis, hogy – ismét nem megkérdőjelezhető módon a szerb kisebbség ellen hozott intézkedésként –
betiltja a még 1999 előtt kiadott szerbiai rendszámokat a saját területén.
Ezt a nyugati országok többszöri felszólítása miatt előbb halogatták, majd módosították, és immár csak az ott élő szerbekre terjesztenék ki, ami továbbra is elfogadhatatlan Belgrád számára. A helyi szerbek többször is tiltakozó akciókat szerveztek és barikádokat is állítottak fel.
Egy ideig úgy tűnt, hogy Koszovó az erős tiltakozás miatt letesz a tervéről, de nemrég határozottan kijelentették, hogy november elsejétől kőkeményen fellépnek majd a szerb rendszámok ellen. Erre válaszul rendelte el Belgrád a hadsereg mozgósítását.
Tényleg kirobbanhat a háború?
Ezt jelenleg nehéz megmondani, hiszen az invázió megindítása előtt az orosz–ukrán helyzetnél is sokan azt tippelték, hogy nem lesz háború, aztán mégis a legrosszabb forgatókönyv valósult meg. Mindenesetre
maga a koszovói miniszterelnök, Albin Kurti mondta azt szeptember végén, hogy szerinte fennáll a lehetősége egy konfliktusnak Szerbiával.
Ennek egyik fő okaként azt nevezte meg, hogy Belgrád továbbra sem hajlandó elismerni Koszovót. Erre egyébként számos EU-tagország sem hajlandó, és a világon is több tucat állam van, amely szintén nem ismerte el a koszovói függetlenséget.
A helyzetet bonyolítja, hogy Koszovó az ENSZ védelme alá tartozik, azaz egy nemzetközi békefenntartó haderő biztosítja a békét a régióban. A KFOR (Kosovo Force) zászlaja alatt több száz magyar katona is szolgál, de a legjelentősebb erőt az amerikai egységek képezik. Jelenleg négyezerre tehető a kontingens összlétszáma. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára már korábban kijelentette, hogy mindenképp megvédik a békét Koszovóban, de nem tudni pontosan, miként cselekedne a nemzetközi haderő egy szerb invázió esetén.
Ukrajna kiszáll a KFOR-bólAz ukrán katonákra otthon nagyobb szükség van, mint Koszovóban. |
Tény, hogy Szerbia azért is tud most keményebben fellépni, mert maga mögött érezheti Moszkvát, amelynek jelenleg rendkívüli módon szüksége van minden szövetségesre. A Kreml kommunikációja tovább fűti az amúgy is forró helyzetet a térségben, ez pedig a
szakértők szerint jól jön Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hiszen megosztja a világ figyelmét, és Ukrajna után a Balkánnal kellene vesződnie Washingtonnak és Londonnak.
Emiatt Németország már többször is figyelmeztette Belgrádot, hogy választania kell: az EU-ba akar belépni, vagy inkább Moszkvához akar tartozni.
Egyelőre úgy tűnik, egyik fél sem akar engedni a saját vélt vagy valós igazából, így pedig rendkívül nehéz lesz eloltani a puskaporos hordó kanócát.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke napokkal ezelőtt járt Pristinában, és ezt posztolta a Twitteren:
A koszovói nép továbbra is demonstrálja elkötelezettségét az EU értékei iránt, ambiciózus reformokkal és felsorakozva Oroszország Ukrajna elleni háborújára adott válaszunkhoz.