Az elszabaduló energiaárak Szlovákiában is fejtörést okoznak. Néhány hatalmas gáz- vagy áramfogyasztást igénylő nagyvállalat gyakorlatilag leállt (talán a legfájóbb a garamszentkereszti alumíniumkohó vészfékezése), az egyetemek meglebegtették, hogy csak a nemzetközi diáknapig (november 17.) lesz nappali oktatás, a tátrai szállodák egyharmada pedig átmeneti bezárást fontolgat a téli főszezonig.
Az ország legnagyobb kiskereskedelmi üzlethálózatát fenntartó Jednota szövetkezeti lánc a napokban jelezte, az energiaszámlák miatt akár 300 kisboltját is bezárhatja, ami döntően az 500 lelkesnél kisebb településeket hozná lehetetlen helyzetbe, főleg a hegyvidéki területeken.
A feszült helyzet ellenére a Heger-kormány sokáig gyakorlatilag csak a kezét tárta szét a problémákat látva, és inkább belterjes, a kormánykoalíción belüli vitákkal volt elfoglalva. Az iszapbirkózás következményeként az egyik párt kivált a koalícióból, ezzel a törvényhozásban kisebbségbe került a kabinet, amit azért fontos hangsúlyozni, mert így teljességgel bizonytalanná vált a szükséges intézkedések parlamenti elfogadása.
A kabinet ezen a héten ismertette azt a tervét, miként szeretne segíteni a magas energiaárak által sújtott vállalkozásokon.
A javaslat lényege, hogy 2023. január 1-jétől 2023. március 31-ig árplafont vezetnének be számukra. A villamos energia esetében ez áfa nélkül 199, a földgáz esetében 99 euró lenne megawattóránként. Azoknak a cégeknek, amelyek ennél drágábban jutnak hozzá az energiához, az állam a többletköltségek 80 százalékát megtéríti, miközben egy-egy vállalkozás a jövő év első három hónapjában legfeljebb havi 100 ezer euró támogatáshoz juthatna hozzá.
A problémát a már említett gubanc okozza a parlamentben, Igor Matovic pénzügyminiszter máris jelezte, ha a 2023-as állami költségvetést nem sikerül elfogadtatni, akkor a vállalkozói szféra lemondhat az energiaárak kompenzációjáról.
A lakosságot egyelőre nem érinti a gáz és az áram árvágtája, mivel az év végéig változatlanok a lakossági tarifák. Az infláció viszont annál inkább, szeptemberben az éves infláció mértéke 14,2 százalékig ért, amely 22 éves csúcs. A gazdasági növekedés is módfelett szerény, a második negyedévben 1,8 százalékkal bővült 2021 hasonló időszakához képest.
Ennek ellenére a munkanélküliek aránya folyamatosan mérséklődik, ami a lakossági fogyasztás szempontjából lényeges. Szeptemberben 6,06 százalékra csökkent a mutató, ami határozottan kedvezőbb a tavaly szeptemberi 7,09 százaléknál – a csökkenés már január óta folyamatos. Mindeközben országszerte mintegy 80 ezer betöltetlen állást tartanak nyilván, vagyis további javulásra van kilátás.
Van azonban egy kis bökkenő, a betöltetlen munkahelyek közül 25 ezret a fővárosban tartanak nyilván, miközben Pozsony megyében (ez a fővárost és a vele határos járásokat foglalja magában) a munkanélküliek aránya alig 3,50 százalék. Ezzel szemben a keleti országrészben a 10 százalékot ostromolja a munkanélküliek aránya.
Ami a karácsonyi vásárlási lázat illeti, a Heureka tanácsadó cég október eleji felmérése azt mutatja, hogy
a megkérdezettek 56 százaléka a tavalyival egybevethető összeget vagy annál is többet hajlandó ajándékozásra fordítani.
Az érem másik oldala, hogy a szlovákiai háztartások egynegyedének megoldhatatlan problémát okoz egy váratlan nagyobb kiadás finanszírozása.
