Irán és Oroszország közel 3 ezer kilométeres, vízi- és vasúti folyosókat is magába foglaló kereskedelmi útvonal megépítéséről döntött – 20 milliárd dollárnál is többet szánnak a projektre, amellyel megkerülnék a nyugati szankciókat. Az útvonal a szárazföldi Oroszországtól, az Azovi-, a Fekete- és a Kaszpi-tengereken át az Indiai-óceánig tart majd, ami több ezer kilométert rövidítene a szállítási vonalakon.
Fotó: Getty Images
A szankciók sújtotta államok célja a kereskedelmi kapcsolataik megvédése és újak kiépítése Ázsia hatalmas és gyorsan növekvő gazdaságaival.
Putyin már szeptemberben megemlítette, hogy új lehetőséget akar nyitni az orosz cégeknek az iráni, az indiai, a közel-keleti és az afrikai piacokon, valamint növelné az ezekről a helyekről szerzett importot. A két ország közt eddig is jelentős volt a Irán az orosz gabona harmadik legnagyobb felvevő állama. Az arab ország pedig eddig is több tízezer eszközzel segítette Oroszországot az ukrán frontokon.
A két ország minden lehetőséget megragad, hogy betiltott termékekkel és fegyverekkel kereskedhessen.
A továbbiakban turbinákat, gyógyászati eszközöket is szállítanak majd, valamint az oroszok nukleáris fűtőanyagot és alkatrészeket szolgáltatnak majd a bushehri reaktornak.
Fotó: AFP
Oroszország egymilliárd dollárt költ a belvízi csatornák összekötésére, hajózhatóságára és befogadó kapacitásainak növelésére; Irán pedig többek közt fejleszti a délkeleti vasúthálózatát, fokozza a kikötői erőforrásait, valamint olyan hatalmas terminálokat létesít, ahol a hajókról vasúti kocsikra pakolják a rakományt, hogy azt vasúton szállíthassák tovább a Kaszpi-tengertől az Arab-öbölig.
A két állam idén 20 évre szóló stratégiai megállapodással erősítette meg kapcsolataikat, valamint katonai és biztonsági együttműködésüket is növelték. Az oroszok iráni exportja 27 százalékkal, iráni importja pedig 10 százalékkal nőt december elejéig. A két ország közti kereskedelmi forgalom idén várhatóan meghaladja az 5 milliárd dollárt.
Szergej Katyrin, az orosz Kereskedelmi és Iparkamara vezetője novemberben arról tájékoztatott, hogy a szabadkereskedelmi szerződés megkötése után ez az összeg akár 40 milliárd dollárra is rúghat.
Washington aggódva figyel
Az amerikai kormányzat aggodalommal figyeli az együttműködést és az új kereskedelmi folyosó kialakítását. Fontosnak tartják a fegyverszállítások megakadályozását. A megállapodás mindkét ország gazdasága számára könnyebbséget jelentene, mindkét állammal szemben szankciók van érvényben Egyesült Államok és szövetségesei részéről.
Az irániak ahelyett, hogy megpróbálnák újjáéleszteni gazdasági kapcsolataikat Európával, inkább kelet felé fordulnak, az úgynevezett keleti tengelyre, azaz Oroszországra, Kínára és a közép-ázsiai térségre koncentrálnak. Az orosz és iráni kereskedelmi terjeszkedés fontos állomása India, ez tovább bővülhet, ha Irán befejezi a chabahari kikötő építését.
Fotó: Mohammed Ramezani / AFP
Az infrastruktúra megteremtéséhez és fenntartásához az útvonallal érintett államok hozzájárulása is szükséges. Az orosz–iráni kereskedelmi útvonalhoz fűzött remények igazából Indiától és a közel-keleti országoktól függnek. Ha ők is belemennek, hatalmas volumenű, virágzó üzlet elébe néznek – akár tetszik a nyugatnak, akár nem.
